Elkezdődött a lakók életminőség vizsgálatának adatfelvétele

A képen a kötelező infoblokk látható az alábbi feliratokkal: Magyarország kormánya, Európai Unió Európai Szociális alap, Széchenyi 2020A lakók életminőségének vizsgálatára a TÁRS projekt Kutatási munkacsoportja 2018 végén kutatást indított, szakértők aktív közreműködésével. 2019 tavaszán elkezdődtek az adatfelvételek a kiválasztott, a kiváltásban résztvevő és kiváltásban részt nem vevő intézményekben egyaránt. A kutatás során országszerte összesen 20 intézmény 400 lakóját vizsgáljuk az erre a célra kialakított, egymáshoz szorosan kapcsolódó, több típusú és szempontot vizsgáló mérőeszközök segítségével.

A kutatás alapvető célja a kiváltással érintett és a kiváltással nem érintett lakók életminőségének vizsgálata, emellett egyes személyes (pl. pszichológiai, illetve kommunikációs) jellemzőkben bekövetkező változások nyomon követésére, mélyebb megértésére, valamint a kontextuális tényezők szerepének pontosabb ismeretére irányul a lakók életminőségének alakulásában.

A kutatás kialakítása során a hatásvizsgálatok nemzetközileg elfogadott módszertana volt a kiindulópont: adott társadalompolitikai beavatkozás (jelen esetben az intézményi férőhely kiváltás) részt vevő emberekre gyakorolt hatását szeretné mérni úgy, hogy a beavatkozásban érintett (kiváltásban résztvevő) emberek beavatkozás előtti és utáni jellemzői mellett egy úgynevezett kontrollcsoport (a kiváltással nem érintett lakók csoportja) jellemzőit is méri a beavatkozás időpontját megelőzően és azután. Az úgynevezett bemeneti méréseket követően, a kiváltással érintett célcsoport vonatkozásában, már a TL-be költözést követően, illetve a kontroll csoport vonatkozásában továbbra is nagyintézményi körülmények között élő, megkérdezett lakók ismételt lekérdezésére kerül sor, biztosítva a változás előtti és utáni adatokat.

A kutatás komplexitása elsősorban a több típusú, több szempontot vizsgáló mérőeszközök csoportjának köszönhető, melyek egymással szorosan együtt mozognak. A lakók életminőségének mérésére a TÁRS projekt Kutatási munkacsoportja szakértőkkel közösen egy olyan mérőeszközt, kérdőívet dolgozott ki, amellyel – szükség esetén képkártyákkal segítve a kitöltést – közvetlenül az intézményben élő lakókat tudja megkérdezni az életminőségüket befolyásoló tényezőkről, továbbá tudja vizsgálni a kiváltás életminőségükre gyakorolt esetleges hatását is. A mérőeszköz tesztelése több érintett célcsoport bevonásával zajlott le. A TÁRS projekt szakemberei a tesztelések tapasztalatait és az érdekvédelmi szervezetek észrevételeit beépítve alakította ki a végleges mérőeszközöket.

A lakók életminőségének többirányú vizsgálatához 3 további mérőeszköz került kialakításra, melyek segítségével a lakók szubjektív véleményén és megítélésén túl objektív környezeti, személyes és támogatói szempontokat is lehet vizsgálni a kutatás céljainak megfelelően, így közös használatuk indokolt a kutatás során.

A kutatás 2019 tavaszi-nyári-őszi időszakában a Kutatási munkacsoport tagjai 10 kiválasztott, kiváltással érintett, illetve 10 várhatóan kiváltással nem érintett intézménybe látogatnak el, ahol összesen 400 lakóval (200 fő kiváltással érintett, 200 fő kiváltással nem érintett) és lakóra vonatkozóan veszik fel az első adatfelvételi hullám adatait. Az adatfelvételek során kiemelten fontos és rendkívüli segítséget nyújt az intézményi dolgozók aktív közreműködése és támogatása, amely elengedhetetlen a kutatás sikeres és hatékony lebonyolítása során.

További információk a TÁRS projekt - EFOP 1.9.1 projektről