Rendhagyó foglalkozási rehabilitációs műhelymunkák

A képen a kötelező infoblokk látható az alábbi feliratokkal: Magyarország kormánya, Európai Unió Európai Szociális alap, Széchenyi 2020A TÁRS Projekt, mint az intézményi férőhelykiváltás szakmai-módszertani háttértámogatója, olyan tevékenységeknek ad teret, melyek segítik a kiváltásban érintett szereplők közötti szakmaközi együttműködések létrejöttét, jó gyakorlatok megismerését, partnerkapcsolatok kialakítását és az egymástól való tanulást. A Foglalkoztatási Munkacsoport ennek szellemében szervezte meg rendhagyó régiós műhelyüléseit.

A foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenység keretében a TÁRS Projekt Foglalkoztatási Munkacsoportja 2018-ban az ország 4 régiójában 3-3 alkalomból álló műhelymunka sorozatot szervezett. A találkozókon az intézményi férőhelykiváltásban érintett, az EFOP-2.2.2-17 pályázati konstrukció általa támogatott intézmények szakemberei – intézményvezetők, szakmai vezetők, foglalkoztatásért felelős munkatársak – vettek részt. Az első két alkalom az elméleti tudásmegosztásról szólt, az utolsó pedig rendhagyó módon került megrendezésre. Az egymástól tanulás jegyében olyan szervezeteket látogattak meg a résztvevők, amelyek foglalkoztatási gyakorlatára jó gyakorlatként tekinthetünk:

  1. Mécses Szolgáló Közösség Egyesülete – Mezőberény
  2. Búzavirág Alapítvány – Vámosújfalu
  3. Összefogás az Egyenlő Esélyekért Nonprofit Közhasznú Kft. – Csömör
  4. Napfényes Támogató Szociális Egyesület – Püspökladány
  5. Esőemberke Alapítvány a Vas Megyei Autistákért – Szombathely
  6. Mohács-Kölked Református Táregyházközség Pándy Kálmán Otthona – Mohács

A látogatások alkalmával a 18 intézményből érkezett szakemberek a gyakorlatban is megfigyelhették, hogyan működnek azok a dolgok, amelyekről a korábbi műhelyüléseken elméletben már hallottak. Ilyen volt például a partnerségek kialakításának fontossága, új foglalkoztató elindításának kihívásai, a munkavállalók képességeihez igazított foglalkoztatási formák kialakítása, az előállított termékek értékesítése. A résztvevők rengeteg praktikus tanácsot kaptak, többek között arra vonatkozóan is, hogyan vonják be az új munkavállalókat a foglalkoztatásba, hogyan motiválják őket és miért fontos, hogy a különböző műhelyekben (pl. kerámiakészítés, varroda) szaktudással rendelkező szakemberek dolgozzanak.

Mindenkinek lehetősége volt az egyéni érdeklődése szerint kérdezni, a fogadó szervezetek pedig saját tapasztalataik alapján válaszoltak, illetve amit tudtak, meg is mutattak. A résztvevők és a fogadó szervezetek egyaránt pozitívan értékelték a látogatásokat, nagyon hasznosnak és inspirálónak tartották a tapasztalatcserét.

A „Jó gyakorlat” sorozat keretében korábban már megjelentek a rendhagyó foglalkozási rehabilitációs műhelymunkáknak otthont adó szervezetek jó gyakorlatairól készült leírások, melyek itt érhetők el.

További információk a projektről