Szakmai konzultáció és – felkészítő napok az EASPD szakértőivel

2018. szeptember 25.

Az FSZK Nonprofit Kft. TÁRS Projektjével való együttműködés keretében ismét hazánkba látogattak az EASPD képviselői.  A 33 országban jelenlévő szervezet szakértői megbeszélést folytattak az EMMI szakállamtitkárságának vezetőivel, az FSZK, SZGYF és érdekvédelemi szervezetek képviselőivel. Ezt követően két napos szemináriumon osztották meg nemzetközi tapasztalataikat a kiváltásról, hogy segítsék az érintett intézmények vezetőit és dolgozóit az intézeti ellátásról a közösségi életvitelt támogató szolgáltatásokra való áttérésben.

Az FSZK Nonprofit Kft. TÁRS Projektjének keretein belül szakmai, módszertani támogatást nyújt az intézményi férőhely kiváltási projektet tervező és megvalósító fenntartók és bentlakásos szociális intézmények számára. A Magyar Kormány elkötelezte magát, hogy 2023-ig tízezer, korábban nagyintézményekben élő fogyatékos, pszichoszociális fogyatékos és szenvedélybeteg ember Támogatott Lakhatásba való költözése valósul meg. Az FSZK szerepe a kiváltás országos programjának koordinálása, módszertani támogatása.

A feladat súlya, jelentősége megkövetelte azt, hogy a magyarországi kiváltást a hazai érdekképviseleti szervezetek folyamatos részvételén túl olyan nemzetközi ernyőszervezet is figyelemmel kísérje, amelynek tagszervezetein keresztül több évtizedes tapasztalata, kiterjedt információs bázisa van. Az EASPD (European Association of Service Providers for Persons with Disabilities) az egyik legnagyobb ernyőszervezete azon szervezeteknek Európában, amelyek a fogyatékos emberek társadalmi befogadásáért küzdenek a minél hatékonyabb és magas minőségű szolgáltatásokkal.  Az FSZK és az EASPD együttműködési megállapodást (5 évre) írt alá 2018 januárjában, majd konkrét szerződést kötött 2018. február 1. – 2018. december 31. között megvalósuló tevékenységekre vonatkozóan.

Az EASPD tapasztalatcserét garantál, elsősorban más Európai Uniós tagországi gyakorlatok folyamatos megosztásával; konzultációt biztosít mind a minisztérium szakmai döntéshozói, mind a kiváltás módszertani hátterét nyújtó FSZK számára; továbbá eseti jelleggel képzést, felkészítést tart a kiváltásban érintett intézményvezetőknek, intézményi munkatársaknak, szakmai döntéshozóknak, érdekképviseleti szereplőknek.

Áprilisban az EASPD küldöttsége – többek között James Crowe elnök, Valerija Buzan alelnök, Sabrina Ferraina szakpolitikáért felelős menedzser – Budapestre látogatott, és megkezdődött az együttműködési megállapodásban foglaltak gyakorlati megvalósítása. A szakmai találkozó mellett a küldöttek egyúttal részt vettek a PODIUM Projekt záró konferenciáján is.

Szeptemberben újabb delegáció érkezett hazánkba. Egyrészt azzal a céllal, hogy konzultáljanak az EMMI szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárával, a szakállamtitkárság, az FSZK, az állami fenntartású intézményeket felügyelő Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, valamint az érdekvédelemi szervezetek képviselőivel. Jövetelük másik célja pedig az volt, hogy a TÁRS Projekt felkérésére kétnapos szakmai felkészítést tartsanak az EFOP-2.2.2 pályázaton nyertes intézmények munkatársai számára.

Az előadók között szerepelt a 32 éve a szociális ágazatban tevékenykedő Luk Zelderloo, az EASPD főtitkára; James Churcill, az ernyőszervezet munkaerő és humánfejlesztési érdekcsoportjának elnöke; az egyesült királyságbeli kiváltási folyamatról széleskörű tapasztalatokkal bíró Steven Garland, aki jelenleg is egy walesi Támogatott Lakhatás szolgáltatást biztosító szervezet elnökségi tagja; valamint Pordán Ákos, a KézenFogva Alapítvány ügyvezetője, az EASPD elnökségi tagja.

A szeminárium első napja az érintett intézményekben dolgozó szociális gondozóknak, ápolóknak, mentálhigiénés és fejlesztő szakembereknek szólt, a második nap pedig a menedzseri kört – az intézmények vezetőségét és az SZGYF kiváltásért felelős szakmai vezetőit – célozta meg. Az előadók nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy tisztább kép alakuljon ki a résztvevőkben arról, hogy hol tartanak jelenleg az intézeti ellátásról a közösségi életvitelt támogató szolgáltatásokra való áttérés folyamatában. Az EASPD szakértői mindkét alkalommal csoportmunka keretében segítették az erősségek és gyengeségek feltárását a tervezés és megvalósítás folyamatában, hogy ezáltal a szociális szakemberek világosabban lássák a jelent, mint kiindulási pontot. A vezetők körében teljes körű SWOT elemzésre (erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek beazonosítására) került sor makro és mikro szinten, vagyis nemzeti és intézményi vonatkozásban.

A szociális gondozó szakemberek egyöntetűen az erősségek között emelték ki

• a szakmai felkészültséget, tapasztalatot,
• azt, hogy ismerik az ellátottjaikat, bizalmi viszony, jó kapcsolat alakult ki velük,
• és hogy jó a szervezeten belüli együttműködés, team-munka.

Problémás területként azonosították

• az általános információáramlást, külső és belső kommunikációt,
• a túlterheltséget,
• pénz- és szakemberhiányt,
• és az intézmények túlzottan minimális önálló döntési lehetőségét.

Az EASPD szakértői megállapították, hogy a szociális gondozó szakemberek tájékozottak a kiváltás folyamatáról, céljáról, a megvalósítandó Támogatott Lakhatás szolgáltatásról, ugyanakkor érezhető – és a folyamat természetes velejárója – hogy sok a bizonytalanság a megváltozó munkakörökkel, szerepekkel, körülményekkel kapcsolatban.

A menedzserek a magyarországi kiváltás egészét tekintve

• Erősségnek tartják az állami elköteleződést, a módszertani támogatást, az infrastrukturális- és szolgáltatásfejlesztést.
• Ugyanakkor nehézségeket okoznak a jogi szabályozásban mutatkozó hiányosságok, a munkaerőhiány és az új szolgáltatási forma várhatóan magas(abb) fenntartási költsége.
• Jó lehetőséget jelent a rendelkezésre álló nagy volumenű pályázati forrás, a fogyatékos emberek egyéni szükségleteire való alapozás, és a kiváltási folyamatot jellemző paradigmaváltás: ápolás helyett a támogatás, elkülönülés helyett a befogadás szemléletének megvalósulása.
• Emellett azonban meg kell még birkózni a társadalmi előítéletekkel, a negatív kommunikációval és a szociális szakma alacsony presztízse okozta problémákkal.

Intézményi szintre vetítve

• Fontos erősségek: az elhivatottság, szaktudás és az ellátottak ismerete.
• Azonban gyengítő tényezők: a információáramlás problémái, a munkaerőhiány és az ebből adódó túlterheltség, valamint a szemléletváltás lassú folyamata.
• Ugyanakkor potenciált jelentenek az intézményen belüli és külső továbbképzések, a növekvő hálózati együttműködés, továbbá a szolgáltatókkal és civil szervezetekkel való együttműködés  erősítése.
• Mindemellett oda kell figyelni a szakma alacsony presztízséből, a szakemberhiányból és az előítéletekből adódó veszélyekre.

A felkészítő napok második részében James Churcill és Steven Garland beszéltek a szociális gondozó szakemberek számára elengedhetetlen tudásokról, és ennek kapcsán a – Magyarországon is megszerezhető – Európai Gondozási Tanúsítványról, mely az Európa-szerte egységes és magas szakmai színvonalú szociális gondozási szolgáltatások megvalósulását hívatott biztosítani. Ennek alapja egy nemzetközi konszenzuson alapuló, az érintett szakemberektől minimálisan elvárható tudásszint, amit összefoglalóan a „szociális gondozói alaptudás tanulási kimeneteinek” (Basic European Social Care Learning Outcomes = BESCLO) neveznek. Az Európai Gondozási Tanúsítvány megszerzéséhez sikeres vizsgával szükséges bizonyítani, hogy az adott szakember megfelelő ismerettel rendelkezik minden tanulási kimenetre vonatkozóan:

• a szociális munka értékei,
• a támogatásban részesülő személyek életminőségének fejlesztése,
• kockázatkezelés,
• a szociális gondozói szerep megértése,
• munkahelyi biztonság,
• együttműködő (asszertív) és hatékony kommunikáció,
• a bántalmazás és az elhanyagolás felismerése és kezelése,
• szakmai fejlődés.

Az előadók e területek közül is kiemelték a szociális munka értékeinek ismeretét és tiszteletben tartásának fontosságát, úgy, mint egyéniség, jogok, választás lehetősége, magánélet, függetlenség, öngondoskodás, a hatalommal való felruházás (empowerment), aktív részvétel, méltóság, tisztelet és együttműködés; valamint hangsúlyozták a kockázatbecslés és –kezelés kérdéskörének jelentőségét. James Churcill emlékeztette a résztvevőket, hogy „a kockázatvállalás a mindennapi életünk része, és a Támogatott Lakhatás szolgáltatást igénybevevő lakókat sem csomagolhatjuk vattába. Nekik is joguk van szembenézni a közösségi életvitel kihívásaival, és ahogy önállóságuk engedi, egyre több területen saját döntéseket hozni mindennapos ügyeikben”. Steven Garland kiemelte a személyre szabott segítségnyújtás és aktív támogatás szükségességét mindebben. Az aktív támogatás olyan módszer, amely lehetővé teszi a tanulási nehézségekkel küzdő emberek számára, hogy mindennapi életükben jobban részt vegyenek. Olyan támogatást jelent, amely a személyközpontú terveket személyközpontú cselekvésbe ülteti át. Az intézményi férőhelykiváltás lényegét jelentő szemléletváltozásról van szó: „gondozás” helyett „együtt dolgozni”. A kulcsszavak hang – választás – irányítás (voice – choice – control), vagyis visszaadni a lakóknak az életükkel kapcsolatos véleménynyilvánítás, választás és irányítás szabadságát. Az aktív támogatás elősegíti a függetlenséget és támogatja a fogyatékos embereket, hogy aktív szerepet vállaljanak saját életükben.

Pordán Ákos, az idén 25 éves KézenFogva Alapítvány ügyvezetője előadásában röviden ismertette azokat a nemzetközi programokat, fogyatékos emberek önálló életvitelét elősegítő projekteket, amelyekbe szervezete is bekapcsolódott, és amelyek tudásanyagából a kiváltásban érintett intézmények is profitálhatnak. Kiemelte ezek közül „STEPS – Közös utakon Európában” című projektet, melynek célja hogy „olyan tananyagokat fejlesszen és teszteljen, amelyek segítik a fogyatékos személyek nagy intézményekből közösségi alapú lakhatást biztosító otthonokba való kiköltözését. Az anyagok szakmai támogatást nyújtanak nemcsak a szakembereknek, hanem az érintett ellátottaknak is, abban, hogyan tanulhatnak meg olyan alapvető dolgokat, amelyek változni fognak a megváltozott életkörülményeik miatt, mint például önálló bevásárlás, szociális kapcsolatok kialakítása. A projekt egyedisége abban rejlik, hogy tapasztalati szakértőket is bevon a képzésekbe, ők is társ-trénerként vesznek részt az oktatáson, ahol megosztják saját tapasztalataikat, saját nézőpontjukat az egyes kérdésekkel kapcsolatban.” A 17 modulból álló, szabadon kombinálható tréninganyag elérhető az alapítvány weboldalán.

A szakmai napok zárásaként Luk Zelderloo, az EASPD főtitkára, az intézményi hálózati tevékenység és a kiváltásban érintett szereplők együttműködésének fontosságáról beszélt. Gondolatindítóként felvázolta a kapcsolati háló menedzsment elméleti alapjait, kiemelve azt, hogy az érdekelt felek megközelítése arról szól, hogy milyen eszközöket és eljárásmódokat alakítunk ki az összes érintett fél közötti szervezett, jól működő kommunikáció érdekében. Röviden bemutatta az együttműködések kialakításának főbb lépéseit:

1. Az összes érdekelt fél beazonosítása: kik/mik az érintett személyek, szervezetek, hatóságok, szolgáltatások, hálózatok, rendszerek?
2. A különféle szerepek és felelősségi körök tisztázása az együttműködési folyamatok különböző fázisaiban.
3. Együttműködési stratégiák, módszerek kialakítása és fejlesztése.
4. Az együttműködések menedzselése: egyensúlyt teremteni az érdekelt felek eltérő nézőpontjai között.

Az EASPD főtitkára végezetül a hálózatépítés elméleti, strukturális és működésbeli dimenzióiról, és az ennek mentén kialakuló különböző hálózati típusokról beszélt.

A kétnapos szemináriumon résztvevő szakemberek kifejezték, hogy a jövőben szívesen megismernének még több nemzetközi példát, felmerülő nehézséget és megoldási mintát, a hazai kiváltást is segítő bevált jó gyakorlatot. A résztvevők amellett, hogy sokat profitáltak az EASPD által megosztott tudásból, hasznosnak találták, hogy lehetőségük nyílt az egymás közötti tapasztalatcserére, és ezáltal is megerősítést nyert, hogy nincsenek egyedül a kiváltási folyamatban.

Ezt erősítette Szentkatolnay Miklós, a TÁRS Projekt projektmenedzsere is, aki záró gondolataiban elmondta, hogy „ma Magyarországon minden megvan a sikeres kiváltáshoz: pénz, politikai akarat, szakmai módszertan, változtatni akaró szakemberek, nemzetközi kapcsolatok”. Hozzátette, hogy „mindenkinek megvan a szerepe a folyamatban a takarítószemélyzettől a miniszterig, és ott kell helytállnia, ahol tud. Megvan rá a lehetőség, hogy nagy volumenű, jó minőségű változásokat generáljunk. Az esély a kezünkben van, és csak úgy tudunk változtatni, ha szembenézünk a nehézségekkel. Ebben pedig partner az FSZK, hiszen azért van, hogy segítse a folyamatot. Mert  változást nem egyedül kell véghezvinni, hanem TÁRSakként”.

Az előadások anyagai elérhetők itt:

letöltés (zip)

További információk a projektről