IFKT gyakran ismételt kérdések

A képen a kötelező infoblokk látható az alábbi feliratokkal: Magyarország kormánya, Európai Unió Európai Szociális alap, Széchenyi 2020Az Intézményi Férőhely Kiváltási Terv (IFKT) módszertanának alkalmazását segítő szakmai háttértámogatás keretében 2017. március 17-től Gyakran Ismételt Kérdések formájában megjelenítésre kerülnek az FSZK honlapon azok a kérdések, amelyeket a férőhely kiváltás tervezésével, illetve az IFKT módszertan alkalmazásával kapcsolatosan a pályázatot benyújtó intézmények körében felmerülnek. A szakemberek kérdéseiket az intézményi koordinátorokon keresztül teszik fel az FSZK-nak, illetve a módszertan kidolgozóinak, a KézenFogva Alapítvány munkatársainak. A GYIK frissítése folyamatos, kérjük, kísérjék figyelemmel!

 Az IFKT szakmai háttértámogatásának, valamint a GYIK frissítésének folyamata ide kattintva tekinthető meg.

Kérdések

  1. Általában elzárkóznak az alapszolgáltatást nyújtó nappali intézmények a fejlesztés elől a felmért településeken. Mivel lehet presszionálni őket az együttműködésre, mire hivatkozzon a pályázó, egy-két érv, jogszabály vagy uniós hivatkozás jól jönne a tárgyalásokhoz!
  2. Mi a legcélszerűbb szem. gondoskodást nyújtó szak. ellátási forma a krízis helyzetek (pár hónap max.) áthidalására? Mi eddig átmeneti ellátást nyújtó elhelyezésre gondoltunk. Ez azonban megszűnt, mint lehetőség.
  3. IFKT Lakók felmérése, Hogyan kezeljük a várakozókat, mérjük fel őket is?
  4. Az excel adatbázis kitöltésénél két intézménynek problémaként jelentkezett, hogy a lakók adatainak rögzítésénél nem engedi megnyitni a lakók fület. Mi az oka?
  5. Támogatási szükséglet igény esetén továbbra is csak a +++ -nál jelzi az óraszám megjelelölést. Kérdés, hogy a + és a ++ is számolódik-e valahol, hiszen fontos az egyezés a komplex támogatási szükségletmérés (továbbiakban: TSZA) adataival, a valós támogatási igény kimutatására?
  6. Mi a módja annak, hogy az intézmény aktív támogatást kapjon az excel kezeléséhez, kitől kaphatják meg azt, milyen feltételekkel?
  7. A lakók támogatási igényének meghatározásánál megelőlegezhető-e a kevésbé intenzív támogatási igény, ha úgy gondoljuk, hogy képes lenne az illető az önállóbb életvitelre, csak jelenleg nem áll módjában ezzel élni (pl. étkezés, mosás, főzés)?
  8. Aki teljesen elutasítja, annak is ki kell költözni? Mi van, ha valaki nem akar kimenni?
  9. Karbantartást ki végzi?
  10. A vásárolt szolgáltatások mit tartalmaznak?
  11. Mennyire lesz nyitott a ház?
  12. Visszaköltözésre van lehetőség?
  13. Szervezeti felépítés?
  14. Támogató szakképzett kell, hogy legyen?
  15. Szándékos rongálásnál kit terhel az okozott kár?
  16. Ha a 2 szobatárs nem tud a későbbiekben együtt élni? Beleszólhatunk-e, ki kivel fog összeköltözni?
  17. Milyen munkát végezhetnek, bele számít-e a nyugdíjba, van-e biztos munka, hány órás a munkaidő, kötött-e vagy teljesítmény alapú?
  18. A térítési díj kifizetése után 5700 Ft felett marad-e a költőpénz? Kevés szolgáltatás igénybevétele esetén mennyi lesz a térítési díj?
  19. Mosáshoz kapunk-e mosószert? Főzéshez kapunk-e alapanyagot?
  20. Az orvos házhoz jön-e?
  21. Lesz-e elég idő a kiköltözéshez?
  22. Lehet-e a komplex kiváltási szükségletfelméréssel vagy az Egyéni kiváltási szükségletfelméréssel alátámasztani azt, hogy melyik lakó kerülhet 2-12 fős támogatott lakhatást nyújtó házba illetve lakásba vagy 13-50 fő számára ellátást nyújtó „lakócentrumba”?
  23. Mit tegyen az intézményvezető abban a helyzetben, ha a munkatársak „hivatalos” álláspontjukban pozitívan állnak a kiváltáshoz, de az informális csatornákon többnyire negatívumokat, kételyeket, aggályokat közvetítenek a kollégák, lakók felé? Pedig elmondhatnák aggályaikat az összdolgozói értekezleteken, vagy az intézményvezetőnek személyesen is?
  24. Az intézmény külső kommunikációjával kapcsolatban az lenne a kérdés, hogy mit gondol a módszertant kidolgozó arról, hogy ajánlatos-e egy lakossági fórumon, vagy közmeghallgatáson részt vennie a lakóknak, illetve lakók képviselőinek is? Attól tartunk, hogy kellemetlen helyzetbe kerülnek, amikor a lakosság részéről érveket hallanak arra, hogy miért ne költözzenek oda! Ugyanakkor róluk van szó, a „semmit rólunk, nélkülünk” elv azt mondja, hogy kellő felkészítés után ez lehetséges. Melyik megoldást válasszuk? Vagy döntsék el maguk a lakók?
  25. Az IFKT fontosnak tartja a lakók, és a munkatársak folyamatos tájékoztatását, fontosnak tartjuk mi is, de mi van abban az esetben, ha elakad a folyamat, és nincs miről tájékoztatni az érdekelteket hónapokon keresztül? Akkor is szervezzünk tájékoztató alkalmat, amikor semmi megnyugtatót nem tudunk mondani?
  26. A lakó diagnózisa: súlyos értelmi fogyatékosság. A felmérést készítő azonban jól ismeri őt, a képességeit, és pontosan tudja, hogy ez nem fedi a valóságot. Mit írjon a felmérés diagnózisról szóló részébe? Beírhatja-e megjegyzésbe, hogy ez nem fedi a valóságot?
  27. Milyen akadálymentesítést kell megvalósítani a TL házaknál?
  28. Hogyan számoljanak munkavállalói létszámot a majdani támogatott lakhatásokban?
  29. A munkatársak felmérésével és a lakók felmérésével kapcsolatban a munkatársak közel 70%-a nem ad hozzájáruló nyilatkozatot, illetve egyenesen elzárkózik a nyilatkozatoktól, és bármely adatának megadásához, illetve, hogy egy országos adatbázisba ők bármilyen módon bekerüljenek. Ha egy dolgozó nemet mond erre, a többiek azonnal reagálva követik. A lakók felmérése modul esetében a gondnokok egy része nem adja meg a hozzájáruló nyilatkozatot. Mi a teendő?
  30. Joga van-e, lehetséges-e a szükségletfelmérés alapján jelentkező egyéb lakhatáson kívüli szolgáltatást nem igénybe venni a kliensnek?!” Pl. étkezés, pénzkezelés, takarítás,
  31. A pályázatban 4 fő segítő és 1 fő esetvitelért felelős személyt tervezünk TL házanként. Az 1/2017 EMMI rendelet (II. 14, egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról) a kísérő támogatást biztosító (segítő) munkatárs) fogalmát/meglétét hatályon kívül helyezte (a 8. számú mellékletben az 1/2000 SzCsM rend. 2. sz. mellékletében szereplő „segítő” e rendelet 5. számú mellékletében már nem szerepel, csak esetvitelért felelős személy), illetve az 59. § q) alpontja a „kísérő támogatást” helyezte hatályon kívül. Így kérdés, hogy ki fogja az ápolási-gondozási szükségletet potenciálisan 12 fő részére az adott TL-ben ellátni?
  32. Kérdés, hogy aki önállóan nem képes utazni, ott milyen, az 1/2000-es SzCsM rendeletbe illeszkedő munkakörű, személyi létszámú segítők fogják kísérni, szállítani az ellátottakat a lakhelyükről a nappali, illetve foglalkoztató helyekre (és vissza), illetve amennyiben szétválasztják a lakhatást a szabadidő eltöltésétől (a TL szellemiségében) arra hogy fog reagálni a jellemzően egy műszakos alapellátás?
  33. A TL és a szociális ellátás jogi szabályozása folyamatosan változik, lehet tudni valamit a jövőbeni tervekről, elképzelésekről, koncepcióról? Hogyan tervezzünk, ha állandó a változás. Mit mondjunk a dolgozóknak, akik érdeklődnek? Hogyan ne veszítsük el a hitelünket, hogyan álljunk ki teljes mellszélességgel valami mellett, amit mi sem látunk tisztán?
  34. Úgy véljük, hogy optimális esetben legalább háromszoros létszámmal kell számolnunk. Hogyan fogjuk tudni biztosítani az ellátást, különös tekintettel a TL házak földrajzi elhelyezkedésére?
  35. Hogyan lehet biztosítani a helyettesítést szabadság, táppénz, vagy a TL házban esetleg lebetegedő, ezért azt el nem hagyó, gondozást igénylő ellátott esetén?
  36. A gyógyszerelés kérdése is kihívás: jelenleg egy-két gyógyszerelő (szakképzett ápoló) nővér van az intézményben: hogyan biztosítható, hogy a gyógyszerek időben, a megfelelő módon eljussanak az ellátottakhoz és a megfelelő gyógyszer a megfelelő személy, a megfelelő módon, a megfelelő dózisban, a megfelelő időben beadásra/bevételre kerüljön? Milyen jelenlegi gyakorlat van e téren Magyarországon?
  37. Mi történik, ha a jellemzően 50 év körüli ellátottak állapota romlik, már nem képesek önellátására: növelni fogják a TL házak személyzetét, vagy milyen intézménybe (pl. idősellátás) kerülhetnek?
  38. Kötelezhetünk-e egy nyugdíjas korú személyt, hogy az otthonát elhagyja és minden nap foglalkoztatásra, vagy nappali ellátásra járjon?
  39. Mi történik azokkal a hospitalizálódott személyekkel, akik fizikailag ugyan képesek elvégezni háztartási feladatokat, de több évtized megszokása után nem lesz hajlandó (pl. ételt merni, felsöpörni, ágyat bevetni stb.)?
  40. A szállításban eddig az intézmény karbantartó-gépkocsivezető munkatársai is bekapcsolódtak: ha megszűnik az intézmény, mint olyan, a nem-szakmai álláshelyek megmaradnak?
  41. A dolgozók félelme a kiszolgáltatottság: ha adott esetben egyedül maradnak egy házba és valamelyik ellátott agresszívvá válik, hogyan védjék meg magukat? Hogyan védjék meg a többi ellátottat?
  42. Mi az esetfelelős feladata?
  43. Ki az adott TL ház működtetéséért felelős személy (vezető)?
  44. Speciális étkezés/ételkészítés hogyan biztosítható? Ki állítja össze az étrendet, napi, heti, havi szinten?
  45. A gyógyszerek beszerzését hogyan kell tervezni (központilag, vagy házanként)?
  46. Éjszakai műszakban rosszullét esetén egyedül maradnak az ellátottak, pl. kísérés esetén?
  47. A pénzkezelés hogyan történik?
  48. Mi lesz a pótlékokkal (ágymelletti, éjszakai…), pedagógus státusszal (bér, munkaidő, szabadság)?
  49. Ellátottak jogainak hogy lehet érvényt szerezni (pl profiltisztítás ürügyén elszakítanak élettársakat, vagy az együttmaradás érdekében “átminősítik”, de ezzel egész életére megbélyegzik)?