IFKT gyakran ismételt kérdések

A képen a kötelező infoblokk látható az alábbi feliratokkal: Magyarország kormánya, Európai Unió Európai Szociális alap, Széchenyi 2020Az Intézményi Férőhely Kiváltási Terv (IFKT) módszertanának alkalmazását segítő szakmai háttértámogatás keretében 2017. március 17-től Gyakran Ismételt Kérdések formájában megjelenítésre kerülnek az FSZK honlapon azok a kérdések, amelyeket a férőhely kiváltás tervezésével, illetve az IFKT módszertan alkalmazásával kapcsolatosan felmerülnek  Az módszertan alkalmazásával kapcsolatos kérdéseket az ifkt@fszk.hu e-mail címre várjuk. A GYIK frissítése folyamatos, kérjük, kísérjék figyelemmel!

 Az IFKT szakmai háttértámogatásának, valamint a GYIK frissítésének folyamata ide kattintva tekinthető meg.

Kérdések

  1. Általában elzárkóznak az alapszolgáltatást nyújtó nappali intézmények a fejlesztés elől a felmért településeken. Mivel lehet presszionálni őket az együttműködésre, mire hivatkozzon a pályázó, egy-két érv, jogszabály vagy uniós hivatkozás jól jönne a tárgyalásokhoz! 
  2. Mi a legcélszerűbb szem. gondoskodást nyújtó szak. ellátási forma a krízis helyzetek (pár hónap max.) áthidalására? Mi eddig átmeneti ellátást nyújtó elhelyezésre gondoltunk. Ez azonban megszűnt, mint lehetőség.
  3. IFKT Lakók felmérése, Hogyan kezeljük a várakozókat, mérjük fel őket is?
  4. Az excel adatbázis kitöltésénél két intézménynek problémaként jelentkezett, hogy a lakók adatainak rögzítésénél nem engedi megnyitni a lakók fület. Mi az oka?
  5. Támogatási szükséglet igény esetén továbbra is csak a +++ -nál jelzi az óraszám megjelelölést. Kérdés, hogy a + és a ++ is számolódik-e valahol, hiszen fontos az egyezés a komplex támogatási szükségletmérés (továbbiakban: TSZA) adataival, a valós támogatási igény kimutatására?
  6. Mi a módja annak, hogy az intézmény aktív támogatást kapjon az excel kezeléséhez, kitől kaphatják meg azt, milyen feltételekkel?
  7. A lakók támogatási igényének meghatározásánál megelőlegezhető-e a kevésbé intenzív támogatási igény, ha úgy gondoljuk, hogy képes lenne az illető az önállóbb életvitelre, csak jelenleg nem áll módjában ezzel élni (pl. étkezés, mosás, főzés)?
  8. Aki teljesen elutasítja, annak is ki kell költözni? Mi van, ha valaki nem akar kimenni?
  9. Karbantartást ki végzi?
  10. A vásárolt szolgáltatások mit tartalmaznak?
  11. Mennyire lesz nyitott a ház?
  12. Visszaköltözésre van lehetőség?
  13. Szervezeti felépítés?
  14. Támogató szakképzett kell, hogy legyen?
  15. Szándékos rongálásnál kit terhel az okozott kár?
  16. Ha a 2 szobatárs nem tud a későbbiekben együtt élni? Beleszólhatunk-e, ki kivel fog összeköltözni?
  17. Milyen munkát végezhetnek, bele számít-e a nyugdíjba, van-e biztos munka, hány órás a munkaidő, kötött-e vagy teljesítmény alapú?
  18. A térítési díj kifizetése után 5700 Ft felett marad-e a költőpénz? Kevés szolgáltatás igénybevétele esetén mennyi lesz a térítési díj?
  19. Mosáshoz kapunk-e mosószert? Főzéshez kapunk-e alapanyagot?
  20. Az orvos házhoz jön-e?
  21. Lesz-e elég idő a kiköltözéshez?
  22. Lehet-e a komplex kiváltási szükségletfelméréssel vagy az Egyéni kiváltási szükségletfelméréssel alátámasztani azt, hogy melyik lakó kerülhet 2-12 fős támogatott lakhatást nyújtó házba illetve lakásba vagy 13-50 fő számára ellátást nyújtó „lakócentrumba”?
  23. Mit tegyen az intézményvezető abban a helyzetben, ha a munkatársak „hivatalos” álláspontjukban pozitívan állnak a kiváltáshoz, de az informális csatornákon többnyire negatívumokat, kételyeket, aggályokat közvetítenek a kollégák, lakók felé? Pedig elmondhatnák aggályaikat az összdolgozói értekezleteken, vagy az intézményvezetőnek személyesen is?
  24. Az intézmény külső kommunikációjával kapcsolatban az lenne a kérdés, hogy mit gondol a módszertant kidolgozó arról, hogy ajánlatos-e egy lakossági fórumon, vagy közmeghallgatáson részt vennie a lakóknak, illetve lakók képviselőinek is? Attól tartunk, hogy kellemetlen helyzetbe kerülnek, amikor a lakosság részéről érveket hallanak arra, hogy miért ne költözzenek oda! Ugyanakkor róluk van szó, a „semmit rólunk, nélkülünk” elv azt mondja, hogy kellő felkészítés után ez lehetséges. Melyik megoldást válasszuk? Vagy döntsék el maguk a lakók?
  25. Az IFKT fontosnak tartja a lakók, és a munkatársak folyamatos tájékoztatását, fontosnak tartjuk mi is, de mi van abban az esetben, ha elakad a folyamat, és nincs miről tájékoztatni az érdekelteket hónapokon keresztül? Akkor is szervezzünk tájékoztató alkalmat, amikor semmi megnyugtatót nem tudunk mondani?
  26. A lakó diagnózisa: súlyos értelmi fogyatékosság. A felmérést készítő azonban jól ismeri őt, a képességeit, és pontosan tudja, hogy ez nem fedi a valóságot. Mit írjon a felmérés diagnózisról szóló részébe? Beírhatja-e megjegyzésbe, hogy ez nem fedi a valóságot?
  27. Milyen akadálymentesítést kell megvalósítani a TL házaknál?
  28. Hogyan számoljanak munkavállalói létszámot a majdani támogatott lakhatásokban?
  29. A munkatársak felmérésével és a lakók felmérésével kapcsolatban a munkatársak közel 70%-a nem ad hozzájáruló nyilatkozatot, illetve egyenesen elzárkózik a nyilatkozatoktól, és bármely adatának megadásához, illetve, hogy egy országos adatbázisba ők bármilyen módon bekerüljenek. Ha egy dolgozó nemet mond erre, a többiek azonnal reagálva követik. A lakók felmérése modul esetében a gondnokok egy része nem adja meg a hozzájáruló nyilatkozatot. Mi a teendő?
  30. Joga van-e, lehetséges-e a szükségletfelmérés alapján jelentkező egyéb lakhatáson kívüli szolgáltatást nem igénybe venni a kliensnek?!” Pl. étkezés, pénzkezelés, takarítás,
  31. A pályázatban 4 fő segítő és 1 fő esetvitelért felelős személyt tervezünk TL házanként. Az 1/2017 EMMI rendelet (II. 14, egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról) a kísérő támogatást biztosító (segítő) munkatárs) fogalmát/meglétét hatályon kívül helyezte (a 8. számú mellékletben az 1/2000 SzCsM rend. 2. sz. mellékletében szereplő „segítő” e rendelet 5. számú mellékletében már nem szerepel, csak esetvitelért felelős személy), illetve az 59. § q) alpontja a „kísérő támogatást” helyezte hatályon kívül. Így kérdés, hogy ki fogja az ápolási-gondozási szükségletet potenciálisan 12 fő részére az adott TL-ben ellátni?
  32. Kérdés, hogy aki önállóan nem képes utazni, ott milyen, az 1/2000-es SzCsM rendeletbe illeszkedő munkakörű, személyi létszámú segítők fogják kísérni, szállítani az ellátottakat a lakhelyükről a nappali, illetve foglalkoztató helyekre (és vissza), illetve amennyiben szétválasztják a lakhatást a szabadidő eltöltésétől (a TL szellemiségében) arra hogy fog reagálni a jellemzően egy műszakos alapellátás?
  33. A TL és a szociális ellátás jogi szabályozása folyamatosan változik, lehet tudni valamit a jövőbeni tervekről, elképzelésekről, koncepcióról? Hogyan tervezzünk, ha állandó a változás. Mit mondjunk a dolgozóknak, akik érdeklődnek? Hogyan ne veszítsük el a hitelünket, hogyan álljunk ki teljes mellszélességgel valami mellett, amit mi sem látunk tisztán?
  34. Úgy véljük, hogy optimális esetben legalább háromszoros létszámmal kell számolnunk. Hogyan fogjuk tudni biztosítani az ellátást, különös tekintettel a TL házak földrajzi elhelyezkedésére?
  35. Hogyan lehet biztosítani a helyettesítést szabadság, táppénz, vagy a TL házban esetleg lebetegedő, ezért azt el nem hagyó, gondozást igénylő ellátott esetén?
  36. A gyógyszerelés kérdése is kihívás: jelenleg egy-két gyógyszerelő (szakképzett ápoló) nővér van az intézményben: hogyan biztosítható, hogy a gyógyszerek időben, a megfelelő módon eljussanak az ellátottakhoz és a megfelelő gyógyszer a megfelelő személy, a megfelelő módon, a megfelelő dózisban, a megfelelő időben beadásra/bevételre kerüljön? Milyen jelenlegi gyakorlat van e téren Magyarországon?
  37. Mi történik, ha a jellemzően 50 év körüli ellátottak állapota romlik, már nem képesek önellátására: növelni fogják a TL házak személyzetét, vagy milyen intézménybe (pl. idősellátás) kerülhetnek?
  38. Kötelezhetünk-e egy nyugdíjas korú személyt, hogy az otthonát elhagyja és minden nap foglalkoztatásra, vagy nappali ellátásra járjon?
  39. Mi történik azokkal a hospitalizálódott személyekkel, akik fizikailag ugyan képesek elvégezni háztartási feladatokat, de több évtized megszokása után nem lesz hajlandó (pl. ételt merni, felsöpörni, ágyat bevetni stb.)?
  40. A szállításban eddig az intézmény karbantartó-gépkocsivezető munkatársai is bekapcsolódtak: ha megszűnik az intézmény, mint olyan, a nem-szakmai álláshelyek megmaradnak?
  41. A dolgozók félelme a kiszolgáltatottság: ha adott esetben egyedül maradnak egy házba és valamelyik ellátott agresszívvá válik, hogyan védjék meg magukat? Hogyan védjék meg a többi ellátottat?
  42. Mi az esetfelelős feladata?
  43. Ki az adott TL ház működtetéséért felelős személy (vezető)?
  44. Speciális étkezés/ételkészítés hogyan biztosítható? Ki állítja össze az étrendet, napi, heti, havi szinten?
  45. A gyógyszerek beszerzését hogyan kell tervezni (központilag, vagy házanként)?
  46. Éjszakai műszakban rosszullét esetén egyedül maradnak az ellátottak, pl. kísérés esetén?
  47. A pénzkezelés hogyan történik?
  48. Mi lesz a pótlékokkal (ágymelletti, éjszakai…), pedagógus státusszal (bér, munkaidő, szabadság)?
  49. Ellátottak jogainak hogy lehet érvényt szerezni (pl profiltisztítás ürügyén elszakítanak élettársakat, vagy az együttmaradás érdekében “átminősítik”, de ezzel egész életére megbélyegzik)?
  50. „Ápolási kompetenciahatárok meghatározása –mely ápolási tevékenységeket láthatja  el a szoc. gondozó- ápoló, illetve gondozó vagy akár ápoló végzettségű szakember végzettségű a gondozás szolgáltatási elem keretében? Például a felmerült szükségletek szerinti  sebkötözést, szondázást, tubusos etetést ki fogja ellátni a TL-ben? Szoc. gondozók nem csinálhatják, pl. injekciót adni ki. kik fognak?
  51. Ott, ahol nincs intézményi kompetencia az eü. beavatkozásokra ki fogja ellátni a feladatot?
  52. Otthonápolás, ok., de mi van, ha nincs kapacitásuk?
  53. Kinyerhető-e az Excel táblából, hogy 1-1 személynek, vagy egy kiválasztott 12 fős csoportnak milyen támogatási szükségletei vannak, milyen szolgáltatást milyen óraszámban kell tervezni számukra, vagy ehhez el kell végezni a TSZA-t?
  54. Ha egy lakó jelenleg több szolgáltatást is igénybe vesz, ahol térítési díjat kell fizetnie, azt hogyan lehet az adatbázisban megjeleníteni?
  55. Úgy tűnik, hogy feleslegesen sok adatot kell az Excelbe beírni, amik az összesítésnél nem relevánsak és gyakorlatilag visszakereshetetlenek, ugyanakkor az EKISz2-ben újra fel kell őket venni, így csak többletmunkát jelent ide is beírogatni (TAJ, támogató személye, egyéb kategóriába sorolt segédeszköz, egyéni kívánság stb) – jól értjük, hogy az EKISz2-be nem lehet az adatokat átemelni?
  56. Ha számít az intézményben dolgozók átlagfizetése, akkor meg kellene oldani, hogy 8 órás munkaidőre vetítve adják meg a részfoglalkoztatottak a bérüket, különben torz lesz az átlag.
  57. A települések felmérésénél is azt látjuk, hogy be kell írni rengeteg adatot (a főút számozásától a közfoglalkoztatási rátáig), de nem látjuk az értelmét. A végiggondolásnak igen, de akkor már inkább használható formában, vagy ezekből lesz egy jó adatbázis, csak mi nem találtuk meg?
  58. Be kellett írni minden szolgáltatásnál, hogy mekkora a várólista és a szabad férőhely. Kijelzi, hogy elegendő-e a kapacitás a lakók szükségletéhez?
  59. Jó lenne, ha meg lehetne oldani ezzel az adatbázissal a lakók házakba sorolását és a szolgáltatástervezést, a dolgozók hozzárendelését, stb. Ez lehetséges?
  60. Az intézmény dolga a tervezési program összeállítása, amihez jó leírás van a módszertanban és az FSZK rehabilitációs szakmérnökei is kidolgoztak egy ajánlást, de az Excelben kérdezett/számolt adatokat és a tételes költségbecslést is elkészíti a tervező, erre neki van programja. Mire alkalmas az Excel adatbázis ingatlan modulja?
  61. Korábbi válaszban szerepel, hogy „Az Excel adatbázist az EKISz2-be majd importálni lehet, a hibás vagy hiányzó adatokat már abban az adatbázisban kell javítani, vagy ha nem történt EKISz1 felmérés vagy valamiért nem sikeres az import…” Az EKISZ1 nem egy Word dokumentum? Abból hogyan lehet importálni? Az EKISz1-ben szolgáltatásokat kell rendelni a szükségletekhez, miközben majd „a TSZA-ban felmért támogatási szükséglet határozza meg a nyújtott szolgáltatásokat”. Amikor ezzel kezdtünk az intézményben foglalkozni, akkor merült fel, hogy ez most dupla munka és így hamar elveszítik a motivációjukat. Mivel a pályázatíráskor mindez elmaradt vagy csak részlegesen készült el, fontos lenne látni, hogy mi az, amit most is érdemes megcsinálni (nem diagramokat akarunk generálni, hanem a lakókat házakra osztani és a szolgáltatásokat megtervezni). Másfelől az a kérdés is előttünk van, hogy a többi intézménynek, akiknek törvény szerint kiváltási tervet kell készíteni a következő 20 évre, azoknak vajon melyik felmérésekkel és milyen mélységben érdemes most foglalkozni?
  62. Az éjszakai felügyeletet eü. vagy viselkedéses kockázattal kell alátámasztani, a viselkedéses kockázatok között viszont a módszertan szerint nem jelölendő az alapvető indikáció (tehát adott esetben az értelmileg akadályozottaknál a belátási képesség alacsony volta – nincs is ilyen opció megadva), így viszont a kitöltő zavarba jön, hogy akkor most jelölheti az éjszakai felügyeletet vagy sem mondjuk egy egyébként békés természetű értelmi fogyatékos személy esetében, akinek a veszélyhelyzetbe kerülése inkább a társaitól és a környezetétől függ (pl. talál egy öngyújtót).
  63. A kiváltáshoz kapcsolódó felméréseket és tervek egymás után milyen ütemezésben készülnek, mit jelentenek az egyes rövidítések?
  64. Kétszer szerepel az a kérdés, hogy a lakónak milyen munkatevékenységet tudnánk elképzelni és hogy milyen munkaformát.
  65. Milyen lényeges pontokban változott az I/2000. SZCSM rendelet?
  66. Közalkalmazott, szociális területhez tartoznak-e? Ehhez kapcsolódóan nem kell végzettség, a pótlék kiesik?
  67. Takarítónők, mosodások (megmaradnak-e), van-e rájuk szükség?
  68. Milyen végzettség kell a házakban?
  69. Honnan lesz szakember?
  70. Kommunikáció szakemberekkel, munkatársakkal hogyan fog alakulni?
  71. Komplex szükségletfelmérést ki készíti el, ki végzi el? Új ellátottak esetében mi a teendő?
  72. Házanként változhat-e a munkaidő, munkarend?
  73. Az új rendszerben a munkabér megmarad-e?
  74. A bejárók esetében a bérlet, gépkocsi elszámolás hogyan alakul?
  75. Végzettségek, kompetenciák szükségessége egészségügyi ellátás esetén (injekció, beöntés)?
  76. Kiskorúak helyzete hogyan lakul az új rendszerben? 
  77. Ápolási kompetenciahatárok meghatározása –mely ápolási tevékenységeket láthatja el a szociális gondozó- ápoló, illetve gondozó vagy akár ápoló végzettségű szakember végzettségű a gondozás szolgáltatási elem keretében? Például a felmerült szükségletek szerinti sebkötözést, szondázást, tubusos etetést ki fogja ellátni a TL-ben? Szociális gondozók nem csinálhatják, pl. injekciót adni ki. kik fognak?
  78. Annak ellenére, hogy a TL-ben az előző pontban írt szakorvosi, illetve sürgősségi ellátáshoz, kórházi kezeléséhez való hozzájutást +gyógyászati segédeszközöket kell biztosítani a rendelet szerint, ez rendben van, ezt kell. De lehet más tevékenységet, pl. alapápolási tevékenységet is? Például, ha igénybe veszik erre a házi segítségnyújtás gondozási tevékenységét, akkor ennek keretében az 1/2000 szcsm rendelet 5.sz. melléklete szerint ún. alap ápolási feladatokat is elvégezhetnek a gondozók, mint dekubitus megelőző ápolás, felületi sebkezelés, gyógyszeradagolás és monitorozás, sztómazsák – csere, meg talán még egy-két alap ápolási tevékenység szerepel a felsorolásban, ha jól emlékszem…Akkor ezeket ugye a TL- ben, TL igénybevevők részére is nyújthatják a házi segítségnyújtó gondozói, az ő tevékenységükre első sorban a saját alapszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, és nem a TL-re vonatkozókat, jól gondolom vagy együtt a kettőt? ÉS egyáltalán a gondozás, mint szolgáltatási elem keretében a nappali ellátásban, tsz-ben is végezhetők ezek az alap ápolási tevékenységek, beleérthetjük a definíciójába minden gond nélkül?
  79. Szolgáltatásfejlesztési tervhez kapcsolódóan: amennyiben házi segítségnyújtás keretében nyújtjuk a háztartási és háztartáspótló segítségnyújtás és a gondozás szolgáltatási elemet, akkor az meddig terjedhet ki egy ember esetében?
  80. Milyen tevékenységek végezhetők a házi segítségnyújtás keretén belül, pl gyógyszerelés, ápolási feladatok elláthatók, vagy csak az otthoni szakápolás keretében nyújthatók ezek a szolgáltatások?
  81. Ki fog éjszakai felügyeletet biztosítani a TL házakban?
  82. Mikor lehet (kell) felvenni az új dolgozókat?
  83. Milyen képzésekre számítsanak, milyen képzésekkel tervezzenek a kiváltást tervező intézmények?
  84. A lakócentrumok hiányában hogyan tervezzünk szolgáltatást, ha nem tudjuk a vissza utat?
  85. Mindenki számára feltétlenül fontos a szolgáltatási gyűrű kiépítése. Mi van abban az esetben, ha valaki nem szállítható, nem mozgatható?
  86. Van-e annak akadálya, hogy a fenntartó megállapodást kössön egészségügyi szolgáltatóval a zökkenőmentes egészségügyi, pl. háziorvosi ellátás érdekében súlyosan-, halmozottan sérült személyek esetében?
  87. A házi segítségnyújtás keretén belül is nyújtható a gondozás szolgáltatási elem, azonban az intenzív gondozási igény esetén ellentmondásos, hiszen az erős támogatási igényt jelezni kell, s szorgalmazni a bentlakásos intézményben történő elhelyezést. Nincs ebben ellentmondás, hogyan lehet áthidalni?
  88. Biztosítható–e a felügyelet este, éjjel nappali ellátás keretében? A neve is „nappali” ellátás, nem ellentmondásos, hogy este és éjjel nyújtson szolgáltatást, s ráadásul otthonában, huzamos időn keresztül? A jogszabály nem tiltja, de ebben is feszültséget érzünk, alaptalan?
  89. Ha a TL szolgáltató saját fenntartású alapszolgáltatáson keresztül nyújtja a szolgáltatási elemeket, akkor a képzettségen kívül a létszámnormákat is be kell tartani (pl. súlyos fogyatékos csoport max. 8 fő tartozhat 1 gondozóhoz).
  90. Egy szolgáltatási elemet a TL fenntartó több szolgáltatás biztosításával is nyújthat?
  91. Az egyéni fejlesztési terv kiegészítése hogy köszön össze a kiköltözésig megírandó Egyéni Komplex Kiváltási Fejlesztési Tervvel (EKIFET-tel)? Az IFKT felkészítésen szóba került, hogy az EKISZ1 (IFKT egyéni kiváltási terv), valamint az EKIFETT (egyéni komplex kiváltási és fejlesztési terv) egy sokkal részletesebb felmérésen alapuló, (kiköltözésre felkészítő) terv, mint az egyéni fejlesztési tervek előtt végzett felmérések és maga az egyéni fejlesztési terv.
  92. Lehet-e feladata a TL szolgáltatónak, illetve kinek a feladata az ellátotti letét kezelése?
  93. A kiváltásra kerülő ápoló-gondozó célú telephely vezetője, lehet-e a TL intézményvezető?
  94. Az 1/2000. (I. 7. ) SzCsM rendelet szerint egy esetfelelőshöz maximum 24 szolgáltatást igénybevevő tartozhat. Ha 12 fős lakóegységeket terveznek, akkor egy esetfelelős munkatárs elláthatja a két TL házat is?
  95. Hogyan történhet a lakók bevonása a tervezési, megvalósítási folyamatba?
  96. Az 1/2000. (I. 7) SzCsM rendelet 5/A. § d) pontja szerint 50 fő feletti fogyatékos személyek, pszichiátriai és szenvedélybetegek ápoló-gondozó otthona esetében az intézményi férőhely kiváltási tervet kell készíteni? Milyen viszonyban van ez a terv az IFKT módszertani útmutató szerint készítendő IFKT tervsablon tartalmával?
  97. Az IFKT lakó felmérés során hogyan történik az óraszám hozzárendelése az olyan támogató tevékenységekhez kapcsolódóan, amelyeket adott munkatárs több személy számára egyidőben nyújt?