Szakemberek és fiatalok egy befogadóbb Magyarországért
Lassan hatodik éve zajlik a TÁMOP 5.4.5 programsorozat keretében az a folyamat, melynek célja egy akadálymentes, toleráns, azaz fejlett táradalom kialakulásának elősegítése. Rengeteg sikerről számolhatunk be, ugyanakkor – mint minden változási folyamat – az elmúlt hat év nem nélkülözte a nehézségeket sem. A programról az FSZK Nonprofit Kft munkatársával, Szentkatolnay Miklós projektvezetővel beszélgettünk.
Kossuth Rádió interjú hanganyag szöveges változat 2013. március 27.
Mi volt a program kiinduló-gondolata 2008-ban?
Úgy tapasztaltuk, hogy annak ellenére, hogy a fogyatékos személyek iránti társadalmi elfogadás, mint cél, vagy inkább „vágy” egyre inkább jelen van, nagyon kevesen tudják, hogyan segítsék elő a sikert. A rendszerváltás óta eltelt években egyre hangsúlyosabb lett a rászorulók számára nyújtott segítség fontossága, ugyanakkor alig volt hazánkban olyan szakember, aki tudta volna mit jelent a konkrétumok szintjén az akadálymentesítés. Hittünk abban, hogy közvetítenünk kell a társadalom tagjai felé ezt a tudást, így a tervezés időszakában legfontosabb célunk egy kiképzett szakembergárda létrehozása volt. Természetesen e terület is rengeteg szegmensre oszlik, így az akadálymentesítéshez kapcsolódó általános tudás mellett a legfontosabb szakterületekhez (építészet, informatika, szolgáltató szektor, stb) kapcsolódó specifikus tudással rendelkező szakemberek képzése is fontos volt számunkra. Átfogó célunk az volt, hogy bármely szakember, legyen az fogász, vagy akár mérnök lehetőséget és szakmai segítséget kapjon szolgáltatása, vagy terméke akadálymentesítésére, vagy annak eleve akadálymentes kialakítására.
Hogyan tervezték e célok megvalósítását?
Először is létre kellett hozni egy, a hazai szakemberek által ismert és elismert tananyagot. Akkor összesen 25 akkreditált képzést álmodtunk meg, a munka során azonban újabb és újabb területek körvonalazódtak, melyek önálló képzést igényeltek. A 2007-2010 közötti időszakban megvalósított tananyagfejlesztés eredményeként így összesen 57 akkreditált képzésünk lett, melyek szinte minden tudást felölelnek, mely az akadálymentesítéshez, a fogyatékos személyek méltó életviteléhez szükséges társadalmi elfogadás megerősítéséhez, vagy akár az egyes fogyatékossági típusokhoz kapcsolódó speciális tudás elterjesztéséhez szükségesek. Ekkor merült fel a kérdés: kik fogják oktatni mindezt? A második szakaszban, 2010-11-ben, a minisztérium támogatásával tehát megvalósítottuk a képzők képzését, melynek eredményeként ma már több mint 200 kiképzett oktató áll rendelkezésre.
Elég e 200 oktató egy 10 milliós nemzet számára?
Eleinte nem rendelkeztünk pontos tudással a majdani igényekkel kapcsolatban, de igyekeztünk egy olyan oktatói hálózatot létrehozni, mely minden későbbi igényt kielégít. Ugyanakkor, a harmadik szakasz kezdetén, a tavalyi év eleji tervezési ciklusban már körvonalazódott az oktatók foglalkoztatásának problematikája. Az intézmények nem, vagy csak elvétve igényelték képzéseinket. Tudtuk, ennek oka az ezt támogató pályázatok hiányában keresendő. Igazunk volt, hiszen amint megjelentek az első pályázatok, megjelentek az igények is. Ennek kapcsán kiderült, hogy meg kell újítanunk a képzők képzését.
Mi volt ennek az oka?
Elsősorban az, hogy a képzőintézmények nem hajlottak a már kiképzett külső szakemberek forrásigényes alkalmazására, inkább saját szakembereiket tervezték kiképeztetni. A mostani adatok alapján ez további 80 képzőt jelent majd hamarosan, amivel valóban megteremtődik az országos lefedettség.
Megtörtént tehát a tananyagfejlesztés, rendelkezésre állnak a felkészült oktatók. Erre épül a folyamat harmadik szakasza – mit tartalmaz pontosan?
Egyrészt fontosnak tartottuk, hogy az FSZK (mely a folyamat első szakaszában vált akkreditált képzőintézménnyé) a képzők képzése mellett direkt képző legyen. Fontos volt, hogy újra megnyissuk a képzők képzését az intézmények által potenciálisan delegálandó 80 szakember számára. Új elemként jelent meg a képzőintézmények folyamatkísérése, módszertani támogatása. Ennek keretében az intézmények szakmai segítséget kaphatnak majd a megvalósításban – bízunk benne, hogy ennek eredményeként elősegíthető, hogy mindenki ugyanolyan minőségben juthasson hozzá e tudásanyaghoz, függetlenül attól, hogy az illetőt Miskolcon, vagy egy szabolcsi kistelepülésen oktatják. Ezek az elemek közvetlenül épülnek az eddigi folyamatokra, de új elemekkel is gazdagítottuk a program repertoárját. Egyrészt célcsoportunk lett a középiskolás fiatalság, másrészt mentorképzést valósítunk meg a Kitagolásban résztvevő állami bentlakásos intézmények számára.
Miért olyan fontos a fiatal korcsoport?
Az európai trenddel párhuzamosan nekünk is meggyőződésünk, hogy a fogyatékos személyek iránti társadalmi befogadás, tolerancia üzenetét minél korábban érdemes elültetni az emberekben. Az FSZK mindig is igyekezett olyan programokat támogatni, megvalósítani, melyek részben, közvetve, vagy közvetlenül ezt a célt szolgálták. Jelenleg is nagy öröm számunkra, hogy a programban részt kaphatott ez a szemlélet, így igyekszünk a megszokottól eltérő jelenségekkel (mint a fogyatékosság különböző típusai) szembeni tolerancia gondolatiságát elültetni a fiatalok fejében, bízva abban, hogy felnövekedvén már ezen ismérvek birtokában hozzák meg döntéseiket, s maguk is terjesztik majd a „felnőtt” társadalmakra jellemző befogadó magatartás fontosságának üzenetét.
Korábban is zajlott szemléletformálás az iskolákban, bár nem sok helyen. Miben különbözik ez mindettől?
Korábban az érzékenyítés volt fókuszban. Ezt úgy kell elképzelni, hogy meghívtak egy fogyatékos embert egy osztályfőnöki órára, ahol a diákok beszélgethettek vele, meghallgathatták élettörténettét, megismerhették azokat a nehézségeket, melyekkel nap, mint nap meg kell küzdenie. Ezt magam is hasznosnak tartom, ám mindez eredményesebb lesz, ha emellett strukturált tudással is felvértezhetjük a fiatalokat. Ennek érdekében átdolgoztuk a meglévő tananyagokból a számukra releváns tartalmakat, melyet felkészült szakértők, tanárok adnak majd át számukra az idei év folyamán. Profi képzést kapnak tehát!
Említette a mentorfelkészítést. Mivel foglalkoznak majd e mentorok?
Ma Magyarországon az egyik legfontosabb, a fogyatékos személyek életminőségét javító program a Kiváltás mintegy 30 éves folyamata, melynek első hároméves ciklusa folyik jelenleg. E program keretein belül a nagy, állami fenntartású, több száz férőhelyes fogyatékos személyek bentlakását és fejlesztését vállaló intézményekből alacsony férőhelyszámú, intenzívebb, egyén-centrikusabb fejlesztést lehetővé tévő, az érintettek számára nagyobb döntéshozatali kompetenciával kecsegtető lakóotthonokba, lakásokba „tagolják ki” a bentlakókat. Ez grandiózus feladat, melynek első hároméves ciklusában várhatóan összesen 6 intézmény vesz részt. Fontos tudatában lennünk, hogy ilyen még nem volt! Hazánkban ez példa nélküli, így a vállalkozó intézmények sem rendelkeznek ez irányú tapasztalattal. Fontos tehát a résztvevők szakmai támogatása. Ez lesz a mintegy 100 felkészített szakember legfontosabb feladata.
Hogyan oldották meg a fenntarthatóságot?
Már a tervezés első szakaszában fontos volt számunkra a fenntarthatóság megteremtése. Sok programot láthattunk, mely gyönyörű célokkal és remek megvalósítással hozott létre fantasztikus dolgokat, mégis, a fenntartási időszak lezárultával elhalt. Az Irányító Hatóság szakembereivel együtt fontosnak éreztük, hogy ezt mindenképpen elkerüljük – ebben szerencsére partnereink voltak a politikai döntéshozók is, így a program folytatódhatott a második, majd a jelenleg is futó harmadik szakasszal. A fenntarthatóság megteremtésében fontos szerepe volt továbbá a Kézenfogva Alapítványnak. Ők készítették a projekt Fenntarthatósági Tanulmányát, továbbá, mint regionális módszertani központ, mintegy 14 képzést akkreditáltak. Nem véletlen, hogy jelen projektben az FSZK konzorciumi partnereként vannak jelen.
Hogyan tervezik a program eredményeinek további fenntartását? Mi várható a jövőben?
Egyrészt fontos feladatunknak érezzük a Kiváltáshoz kapcsolódó mentorszolgáltatás fenntartását. Szeretnénk folytatni a résztvevő intézmények szakmai támogatását, valamint az újonnan belépő intézmények felkészítését. Ennek érdekében célunk egy minden érintett bevonásával működő, kiváltást támogató módszertani iroda létrehozása, mely az IFKKOT-tal együttműködve segíti a folyamatot. A képzésinkkel is szeretnénk továbbhaladni, azaz minél több képzőintézmény számára szeretnénk vonzóvá tenni a részvételt. Tervezzük továbbá a középiskolások képzésének továbbfejlesztését a most megvalósuló felkészítések tapasztalataira támaszkodva. Ez több tananyagot és mélyebb ismereteket jelent. Utópisztikus célunk, ez a tudás a kötelező tananyag része lehessen a nem is oly távoli jövőben.
Szakemberek és fiatalok egy befogadóbb Magyarországért (DOC fájl)
