IFKT GYIK 61. KÉRDÉS
Kérdés: Korábbi válaszban szerepel, hogy „Az Excel adatbázist az EKISz2-be majd importálni lehet, a hibás vagy hiányzó adatokat már abban az adatbázisban kell javítani, vagy ha nem történt EKISz1 felmérés vagy valamiért nem sikeres az import…” Az EKISZ1 nem egy Word dokumentum? Abból hogyan lehet importálni? Az EKISz1-ben szolgáltatásokat kell rendelni a szükségletekhez, miközben majd „a TSZA-ban felmért támogatási szükséglet határozza meg a nyújtott szolgáltatásokat”. Amikor ezzel kezdtünk az intézményben foglalkozni, akkor merült fel, hogy ez most dupla munka és így hamar elveszítik a motivációjukat. Mivel a pályázatíráskor mindez elmaradt vagy csak részlegesen készült el, fontos lenne látni, hogy mi az, amit most is érdemes megcsinálni (nem diagramokat akarunk generálni, hanem a lakókat házakra osztani és a szolgáltatásokat megtervezni). Másfelől az a kérdés is előttünk van, hogy a többi intézménynek, akiknek törvény szerint kiváltási tervet kell készíteni a következő 20 évre, azoknak vajon melyik felmérésekkel és milyen mélységben érdemes most foglalkozni?
Válasz: Az IFKT módszertanban meghatározott felmérést Egyéni kiváltási szükségletfelmérésnek (EKISz1) nevezzük. A módszertan a felméréshez egy kérdőívet és interjúkérdéseket tartalmaz. A kérdőívet papír alapon lehet felvenni és az Excel adatbázisba rögzíteni az egyéni adatokat.
Az EKISz1 felmérés kiterjed a szociodemográfiai adatokra, a jelenlegi szolgáltatási struktúrára és a jövőbeli elképzelésekre.
A kérdőívben arra vonatkozóan lehet adatokat megadni, hogy a lakó a jelenlegi intézményi körülmények között miben kap támogatást (pl. öltözködés – 0 a lakó nem igényel támogatást, +++ teljes fizikai támogatást igényel). Ez a felmérés egy pillanatkép, a lakó megkérdezése vagy megfigyelése nélkül rögzít egy jelenlegi helyzetet. Nem arra szolgál, hogy „szolgáltatásokat rendeljünk a szükségletekhez”, hanem arra, hogy rögzítsük a jelenlegi szolgáltatásokat. A felmérés célja, hogy segítséget nyújtson a kiváltási terv elkészítéséhez egyéni és intézményi szinten. Intézményi szinten akkor nyerünk adatokat a felmérésekből, ha összegezzük őket az Excel adatbázisban.
Az Egyéni kiváltást és felkészítést támogató szükségletfelmérés (EKISz2) feladata az IFKT keretében készülő EKISz1 és a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges, jogszabályban előírt komplex szükségletmérés (TSZA) felmérések közötti fejlődési út felrajzolása, az érintett személy támogatott életvitelre történő felkészüléséhez szükséges beavatkozás tervezése. Módszere megfigyelés. A megfigyelési eredményeket megfigyelési naplóban és felmérési lapokon lehet papír alapon rögzíteni. Az eredményeket Adatrögzítő rendszerben lehet elektronikusan rögzíteni.
Amennyiben történt a kiváltás tervezése során EKISz1 felmérés és az eredményeket az Excel fájlba bevitték, ezek az adatai lesznek importálhatók az új Adatrögzítő rendszerbe. Amennyiben nem történt EKISz1 felmérés vagy nem rögzítették az Excelben vagy valamiért nem sikeres az importálás, a lakó alapadatait az új rendszerben is meg lehet adni. Az importált adatokat lehet módosítani.
A lakóra vonatkozó adatok, információk összegyűjtésével, az IFKT, az EKISz1 és az EKISz2 eredményei alapján készíthető el az Egyéni komplex kiváltási fejlesztési terv (EKKiFeT). A terv összegzi a személy céljait és prioritásait, az ezek eléréséhez, a támogatott életvitel kialakításához szükséges fejlesztendő területeket, valamint a tervezett személyes és eszközös beavatkozásokat. Az eszközrendszer a támogatott lakhatásba költöző személy egyéni céljainak meghatározásához, készségfejlesztéséhez és felkészítéséhez nyújt segítséget.
A jogszabály szerinti Komplex szükségletmérés (TSZA) a támogatott lakhatásba költözés idején ad információkat a lakó aktuális, valós támogatási szükségleteiről, valamint jövőbeli elképzeléseiről, terveiről. Célja az egyéni szolgáltatási terv elkészítéséhez szükséges egyedi információk biztosítása. Életterületenként elemzi és jeleníti meg a szükségleteket, melyeket szociális szolgáltatási elemekkel kapcsol össze. Módszere interjú és kérdőív, teammunkában készül a felmérés, eredményeit az Összegző lapon kell rögzíteni.
Összességében a három eszköz más időszakban, más célokat szolgál eltérő módszerekkel. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az IFKT módszertan akkor is segítséget nyújt, ha már nyertes pályázata van az intézménynek vagy ha a jogszabályi kötelezettség miatt szükséges kiváltási tervet készíteni. Szolgáltatástervezéshez javasoljuk legalább a lakók, a munkatársak és a szolgáltatási környezet felmérésnek elvégzését. Jó tapasztalatokról számoltak be a kollégák a kommunikációs felmérések kapcsán is. Ugyanakkor a tervezéshez elengedhetetlen a költségvetés figyelemmel kísérése, fenntarthatósági számítások végzése. Feltételezzük, hogy nyertes pályázat esetén az ingatlan portfólió már ismert. A felsorolásból is látszik, hogy nincs olyan eleme a módszertannak, ami szerintünk kihagyható. Erről azonban minisztériumi szintű egyeztetés zajlik a napokban.
Amennyiben a jogszabályi kötelezettség miatt készül a terv, döntést kell hozni, hogy stratégiai tervként vagy projekttervként kezelik azt, milyen hatókörrel, milyen időszakra készüljön. Ezek az intézmények előnyös helyzetben vannak, mert sokkal több idejük van a módszertan alkalmazására és segítségével minden lényeges szempontot végig tudnak gondolni. Mindenképpen a fenntartónak kell rendelkeznie arról, hogy a terv mire terjedjen ki.
A komplex szükségletmérés helyéről és szerepéről a jogszabály (főleg az 1/2000-es SZCSM rendelet) és a TSZA útmutató ad bővebb információt:
