IFKT GYIK 66. KÉRDÉS

Kérdés: A képen a kötelező infoblokk látható az alábbi feliratokkal: Magyarország kormánya, Európai Unió Európai Szociális alap, Széchenyi 2020

Válasz:  A TL-ben dolgozókat ugyanúgy a közalkalmazotti törvény előírási szerint kell foglalkoztatni, figyelembe véve a közalkalmazotti törvény szociális ágazatban történő végrehajtásának speciális szabályait. A HR létszámfeltételek tervezésében az IFKT HR felmérés és terv támpontokat ad. Valóban merőben más személyi feltételek vonatkoznak a TL-re, mint az ápoló gondozó otthonra, de a pótlékfizetés szabályai nem változnak. Az intézménynek először alaposan fel kell mérnie, hogy mely munkakörben, milyen képesítési előírások mellett fogja továbbfoglalkoztatni a dolgozót, és ahhoz igazítani a pótlékrendszert.

A 257/2000. Korm. rendeletben szabályozott, kifejezetten a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatra vonatkozó pótlékokat a tervezésnél nagyon fontos figyelembe venni:

  • Címpótlék: A munkáltató – a Korm. rendeletben meghatározott feltételekkel – a közalkalmazott számára szociális tanácsadó, valamint gyermekvédelmi tanácsadó címet adományozhat. Ehhez címpótlék társul, amely a pótlékalap 100%-a.
  • Szociális ágazati pótlék: A közalkalmazottat a besorolása alapján ágazati pótlék illeti meg, melynek mértékét a Korm.r. 5. számú melléklete tartalmazza.
  • Egészségügyi kiegészítő pótlék illeti meg: a) a szociális intézményben a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendeletben kötelezően előírt egészségügyi végzettséggel betölthető munkakörökben foglalkoztatott (orvos, intézményvezető ápoló);  a gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézményben a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendeletben kötelezően előírt egészségügyi végzettséggel betölthető munkakörökben foglalkoztatott (orvos, ápoló),  a javítóintézetben a javítóintézetek rendtartásáról szóló miniszteri rendeletben kötelezően előírt egészségügyi végzettséggel betölthető munkakörökben foglalkoztatott (orvos, ápoló); d) az egészségügyi engedéllyel rendelkező szociális intézményben, valamint a szakápolási központban ápolói, szakápolói munkakörben, magyar egészségügyi szakdolgozói kamarai tagság mellett foglalkoztatott közalkalmazottat.

 

A szociális ágazatban dolgozó egészségügyi végzettséghez kötött munkakörben dolgozók kiegészítő pótlékáról még itt lehet tájékozódni: http://www.allamkincstar.gov.hu/files/Nem%20Lakoss%C3%A1gi%20%C3%9Cgyfelek/T%C3%A1j%C3%A9koztat%C3%B3_GYIK_eg%C3%A9szs%C3%A9g%C3%BCgyi%20kiepk%C3%B3tl%C3%A9k.pdf

  • Munkahelyi pótlék: 120%-os mértékű munkahelyi pótlék illeti meg az alábbi dolgozókat:
  • az időseket, a pszichiátriai betegeket, a szenvedélybetegeket, a fogyatékos személyeket, a hajléktalan személyeket ellátó bentlakásos intézményekben foglalkoztatott orvos, ápoló, osztályvezető ápoló, intézményvezető ápoló, gondozó (…)
  • a bentlakásos szociális intézmények mosodáiban a szennyes ruhák átvételével foglalkozó közalkalmazott,
  • a bentlakásos szociális intézményekben a diétás nővér, a mozgásterapeuta, a foglalkoztatás szervező, a szociális, mentálhigiénés munkatárs, a szociális és mentálhigiénés csoportvezető, a pedagógus, a fejlesztő pedagógus, a vezető pedagógus, a munkavezető és lakóotthon esetében a szociális segítő munkakörökben foglalkoztatott személyek, továbbá az ellátottak gondozását közvetlenül végző gépkocsivezető és szociális ügyintéző

 

Műszakpótlék, éjszakai pótlék, „délutáni pótlék”:

A Munka törvénykönyve szerint, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár.  A beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik 2 együttes feltétel esetén:

  • havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint
  • a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van. 

Éjszakai pótlék: a munkavállalónak – a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve – éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, tizenöt százalék bérpótlék jár. A műszakpótlék és az éjszakai pótlék kizárja egymást.

Délutáni pótlék a szociális ágazatban:

A Szoctv. rögzíti, hogy a szociális intézményben, szociális szolgáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott személynek, ha a beosztás szerinti napi munkaidejének kezdő időpontja rendszeresen változik, a tizennégy és tizennyolc óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 15% bérpótlék jár, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a közalkalmazottak, munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket. (Szoctv. 94/L. § (6 bekezdés) 3 feltétel: a munkaidő kezdete rendszeresen változzon, a munkáltató üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, és a dolgozók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végezzék azonos tevékenységüket.

Jogszabályi háttér:

1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról, 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról, 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről