Játszva tanulni és tanítani – Látogatás a Szegedi Tudományegyetemen
Az FSZK Nonprofit Kft. TÁRS Projektjének munkatársai részt vettek a Szegedi Tudományegyetem 4. évfolyamos gyógypedagógus hallgatóinak Súlyosan-halmozottan fogyatékos (SHF) személyek gyógypedagógiája és a fejlesztő nevelés- oktatás módszertana óráján, amelynek célja volt, hogy játszva tanuljunk közösen a szociálpolitikáról, ellátórendszerről, az intézményi férőhelykiváltásról és annak dilemmáiról, hozományairól.
2017. november 16-án Tiszai Luca, gyakorlati oktatói munkát segítő munkatárs meghívására a TÁRS Projekt Szolgáltatásfejlesztési munkacsoportjának szakemberei is részt vettek az 4. évfolyamos gyógypedagógus hallgatók részére tartott Súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek gyógypedagógiája és a fejlesztő nevelés-oktatás módszertana című órán. A 3 órás foglalkozás alapja az volt, hogy játszva tanuljunk közösen szociálpolitikáról, ellátórendszerről, az intézményi férőhelykiváltásról és annak dilemmáiról, hozományairól. A diákoknak szerepjáték során kellett megvitatniuk a helyi intézményi férőhelykiváltás lehetőségeit, ahol SHF személyek is élnek. A beszélgetésen az FSZK mellett a következő érdekcsoportok képviseltették magukat: TASZ, a kiváltás előtt álló intézmény, annak lakója és segítője; a közeli fejlesztőiskola és munkaközössége, valamint az ott tanuló gyerekek szülőcsoportja, és a szülőszövetség.
A foglalkozás első felében megvalósuló kerekasztal beszélgetésre másfél óra állt rendelkezésre, melynek során az érdekeltek meghallgatták egymás szempontjait és felsorakoztatták a kiváltás melletti és elleni érveiket. A TÁRS Projekt szakemberei a kiváltásban megjelenő szakmapolitikai szempontokkal segítették a diákok munkáját, gondolkodását. A beszélgetés során igen intenzíven megjelentek a szülők elvárásai is, akik még otthon gondozzák gyermekeiket, de már előre gondolkoznak a későbbi elhelyezésen, amennyiben ők már nem tudnák gondjukat viselni. Mindkét csoport igen felkészült volt a célcsoport tekintetében, és törekedtek a konszenzus kialakítására. Külön öröm volt, amikor az egyik csoportban a hosszas vita után megjelent a következő gondolat: “rendben akkor csináljuk együtt, mert csak segíteni tudjuk egymást”.
A második szakaszban az érdekcsoportok a vita után megjelöltek három problématerületet, amely véleményük szerint az SHF személyek kiváltása során akadályozó tényező lehet. A problématerületek indoklását követően minden csoport kiválasztotta a legfajsúlyosabbat és munkacsoportonként megoldási alternatívákat javasoltak.
A csoportmunkának a következő fontos tapasztalatai, hozadékai voltak:
- magas interaktivitás
- választási lehetőségek magas száma alkalmat ad egy jó alternatíva megtalálására
- a kommunikációs folyamatok intenzív érvényesülése miatt a diákok erősen érdekeltek voltak a megoldások kidolgozásában és a döntéshozatalban
- a résztvevők megtanulták meghallgatni egymást, ugyanakkor továbbfejlődött a diákok vitakultúrája
- egymástól tanulhattunk
A TÁRS Projekt szakemberei követendő példának tartják az ilyen jellegű élményszerű képzési formákat, hiszen átlagon felüli motiváltsághoz és tartós tanulási hatáshoz vezethetnek, amellyel széles látókörű, tájékozott, felkészült, illetve vitára kész szakemberek kerülhetnek ki a képzési rendszerből.
