Komplex kiváltási szükségletfelmérés (EKISz2 és EKKiFeT) GYIK 4. kérdés

Kérdés: A személyközpontú tervezésnél minden lakó számára el kell készíteni a MAPS alaptérképet?

Válasz: A személyközpontú terv elkészítése a folyamat elején egyfajta jó gyakorlat bevezetését célozza az intézmény szakmai munkájában, ezért javasoljuk a használatát. Amennyiben az intézmény gyakorlatában már megjelenik olyan szakmai eszköz, amely a személyt középpontba helyező jó gyakorlatként azonosítható (munkacsoportok tagjainak és a személynek a bevonása igényeinek és céljainak feltárására), akkor a Módszertani útmutatóban megjelenített eszközök használatától eltekinthetnek. Ez elsősorban az intézmény mérlegelése, de vegyék mindig figyelembe, hogy az eszköz és folyamat elhagyása a személyközpontú munkát gyengítheti.

A felmérést személyközpontú tervezés alapozza meg annak érdekében, hogy az érintett személyes céljához és a támogatott életvitelhez szükséges kulcsterületekhez kapcsolódjanak a felmérések és beavatkozások. A személyközpontú tervezés eszközeként a MAPS/TÉRKÉPEK használata javasolt, mely egy vagy több ülés során készíthető el.

Az EKISz2-EKKiFeT módszer alkalmazásának első és kiemelt lépése a személyközpontú terv elkészítése, ugyanakkor a támogatott életvitel teljes tervezési és fejlesztési folyamata során a személyközpontú megközelítés képviselete szükséges. A személyközpontú terv készítésekor az egyéni élethelyzet megértése, a személy egyéni céljainak megfogalmazása, valamint a személyes célok eléréséhez szükséges lépések megtervezése történik. Az alkalmazott módszerek mellett az alkalmazás során képviselt attitűdnek is személyközpontúnak kell lennie.

A személyközpontú terv elkészítése azért a folyamat kezdő lépése, mert:

• a személy bevonódása, a személy motivációja és a közös munka ezen keresztül alapozódik meg (akkor is alapozásnak tekinthető, ha a személlyel már van munkakapcsolat, mivel új megközelítéssel kezdünk el dolgozni);
• a személyközpontú tervezés folyamata során a személy kijelöl egy olyan célt, amely érdekében tevékenykedni tud;
• a személyközpontú tervezés eredményeként megfogalmazódó cél és annak érdekében tett lépések, tevékenységek információt adnak a felmérésre kerülő területek vonatkozásában;
• a személyközpontú tervezés az egyéni támogatási szükségletek, valamint az egyéni kompetenciaszint mértékétől függetlenül, minden személy esetében használható és egyéni eredménnyel jár.

A személyközpontú terv csak a személyközpontú megközelítés alkalmazásával és gyakorlatba ültetésével lehetséges. A tervezés eszközei közvetítik és segítik a személyközpontú megközelítés gyakorlati megvalósítását, miközben a szakmai fejlődést a megközelítés megértése és irányelvként való elfogadása garantálja.

Természetesen biztosítanunk kell, hogy a személy megértse mi és miért történik vele. Mivel nagyon eltérő megértési, kommunikációs szinten lévő kliensekről van szó, ezért általános szabályt erre nem érdemes alkotni. A szakember feladata és felelőssége – nem mellesleg legjobb érdeke is, – hogy a személyt bevonja, ezzel motiválttá tegye a folyamatban való együttműködésre, a változásra. A legfontosabb, hogy azt a kapcsolatot lássa kliensünk, hogy ami most vele történik, beavatkozások, fejlesztések címén, azok milyen közvetlen kapcsolatban vannak az általa megfogalmazott személyközpontú tervvel (saját terveivel és céljaival), hogyan segítik őt saját céljai, álmai és vágyai elérésében. Ennek érdekében érdemes rendszeresen (akár naponta) elővenni a személyközpontú tervet, és azt felhasználva, arra utalva végezni az egyéb beavatkozásokat.

A kliensünk bevonása tehát a teljes terv szövegszerű megismerésétől odáig terjedhet, hogy egyszerűsített, képekkel, vagy tárgyak segítségével előre jelezzük számára, hogy mi fog vele történni, és gondoskodunk arról, hogy ami vele történik, az számára jó, örömet okozó legyen.