Lezárult a TÁRS projekt életminőség vizsgálatának kontrollcsoportos adatfelvétele
A TÁRS projekt Kutatási Munkacsoportja 2020 őszén befejezte az életminőség kutatás első adatfelvételét a kontrollcsoport lakóinak körében. Az elemzés során a felvett adatok összehasonlításra kerülnek a kiváltással érintett intézményben élő, valamint az új ellátási formába, a támogatott lakhatásba (TL) kerülő lakókról gyűjtött információkkal. A kutatás második szakasza a már támogatott lakhatásban élő lakók felmérésével folytatódik, a kiköltözéseket követően. A kutatás célja a szolgáltatások jellemzőinek felmérésén túl a folyamatok, valamint a TL szolgáltatást igénybe vevő lakók életminőségének vizsgálata, a változások megfigyelése és leírása a nagyintézményi és az említett közösségi lakhatási forma esetében.
A 2019 novemberében megkezdődött adatfelvétel során a kiváltással nem érintett nagyintézményben élők közül kiválasztásra kerültek a kontrollcsoportot alkotó lakók. A kutatásban egyrészről az EFOP 2.2.2 pályázati programban részt vevő, a férőhelykiváltás aktuális szakaszában már érintett tíz intézmény, illetve ebből jelenleg kimaradó tíz intézmény (kontrollcsoport) fogyatékos, pszichoszociális-fogyatékos és szenvedélybeteg lakói vesznek részt, összesen 200-200 fővel.
A TÁRS projekt életminőség kutatása azt vizsgálja, hogyan változik meg – többek között – a lakók élete, adaptív viselkedése, önellátásuk mértéke és elégedettségük az új ellátási formának köszönhetően. Ehhez szolgál segítségül a – kiváltással nem érintett – kontrollcsoport felmérése is, hogy a leírt változásokat egyértelműen a támogatott lakhatás szolgáltatásnak tulajdoníthassuk.
A változás lekövetését biztosítja a két adatfelvételi időszak is. Az első szakaszban (bemeneti mérés) a nagyintézményben élő lakók életminősége került górcső alá. A második adatfelvétel során (kimeneti mérés) pedig az EFOP 2.2.2 pályázati programhoz tartozó helyszíneken, már a támogatott lakhatásokban vizsgálhatták a TÁRS projekt szakemberei a lakók életminőségét.
Minden adatfelvétel alkalmával három különböző mérőeszközt használtak a kutatók. Ezek segítségével kerültek felmérésre:
- a lakók objektív életminőségét befolyásoló tényezők (alapkérdőív),
- a lakók (szubjektív) életminősége – bizonyos esetben speciális, a kérdezést megkönnyítő képkártyák használatával (lakókérdőív), illetve
- a dolgozók attitűdjei (dolgozói kérdőív).
A mérőeszközök garantálják a nézőpontok sokszínűségét, így a felmérés komplexitását. A kontrollcsoportos felmérés során 7 megyében, összesen 10 intézményben zajlott le a kutatás: Tápiószentmártonban, Sződligeten, Mázán, Lesencetomajon, Komádiban, Inárcson, Dunaalmáson, Tépén, Sajószentpéteren és Tiszavasváriban.
Az adatok felvételét követően megkezdődött a rögzítés, illetve az ellenőrzés, ami jelenleg is tart. Az adattisztítási szakasz után a bemeneti adatok feldolgozására kerül majd sor.
A TÁRS projekt életminőség vizsgálatának kutatása – a tervek szerint – 2020 őszén folytatódik. Ekkor kezdődik meg a már támogatott lakhatásba költözött és a még intézményben élő, kiváltással nem érintett lakók felmérése. Ezt követi az adatok feldolgozása, összehasonlítása, elemzése. Minden további információ a kutatással kapcsolatban az NFSZK honlapján válik majd elérhetővé.
A TÁRS projekt ezúton is köszönetét fejezi ki az érintett intézmények lakóinak, vezetőinek, illetve dolgozóinak a segítségért, mind a szervezés, mind a felmérés sikeres lebonyolítása tekintetében.
