TL Protokoll gyakran ismételt kérdések

„A támogatott lakhatás működtetésének szakmai ajánlásokkal kiegészített protokollja” című kiadvány fejlesztő folyamata során az NFSZK Nonprofit Kft. TÁRS projektjén belül megvalósuló tanácsadási tevékenység keretében, az intézményi férőhelykiváltást megvalósító intézményeknek lehetőségük nyílt – on-line támogatás keretében –  kérdéseket feltenni a támogatott lakhatás kialakításával és működésével kapcsolatosan. A felmerülő kérdésekre a TÁRS projekt szakemberei gyakorlatias válaszokat adtak, hogy ezzel is segítsék azon szolgáltatókat, akik már működtetnek, vagy éppen újonnan hoznak létre támogatott lakhatást. A TL protokollal kapcsolatos legfontosabb és leggyakoribb kérdések és az ezekre adott válaszok lentebb elérhetőek. A GYIK frissítése folyamatos, kérjük, kísérjék figyelemmel!

Kérdések

1. Kik lehetnek az induló TL együttműködő partnerei, mennyibe kerül a szolgáltatásvásárlás?
2. A Szakmai Programban az együttműködéseket részletezni kell?
3. Az autista személyek szükségletfelmérése elegendő, vagy más együttélési szempontokra is figyelemmel kell lenni a TL szolgáltatásszervezésben?
4. A halmozottan fogyatékos személyek ellátása a TL-ben az alacsony jövedelmük és a magas szükségletük mellett hogy oldható meg?
5. Az alapgyógyszer-készlet költsége kivethető-e a lakóra a TL-ben?
6. A lakhatási költségek közé számítható-e a rágcsálóirtás, általános épület karbantartás, kazán-karbantartás, kamera rendszer fenntartási költsége?
7. Az intézményi férőhelykiváltásban résztvevő intézmények jövendőbeli esetfelelősei tartanak az esetfelelősi munkakör betöltésétől a munkahelyi pótlékuk elvesztése miatti aggodalmukban.
8. Mennyi az ellátmány összege, milyen dokumentációt szükséges vezetni és ki az ellátmány finanszírozója?
9. Szolgáltatási elemek költségeinek sorrendje, milyen módon kerül megfizetésre elegendő jövedelem hiányában? (lakhatás, étkeztetés)
10. Külső szolgáltató által nyújtott alapszolgáltatás igénybevétele esetén (pl. étkeztetés) kinek fizet az igénybevevő elsődlegesen?
11. Belépési hozzájárulás kérdése. Ugyanazon ingatlanon belül, ugyanazon szolgáltatásért az egyik ellátottól kérünk belépési hozzájárulást, a másiktól nem. Kinek kell fizetnie és kinek nem?
12. Amennyiben a támogatott lakhatásban nincs intézményi térítési díj, akkor nem tudjuk, mi alapján lehet kiszámolni a pénzvagyonra illetve ingatlanvagyonra történő terhelést?
13. Gyógyszer beszerzés/egészségügyi ellátás, önálló beszerzés vagy a „megállapodásban” kell/lehet róla megállapodni?
14. A komplex szükséglet felmérés gondozást jelöl abban az esetben, ha akut ápolási igény jelenik meg (kisebb műtéti beavatkozás pl.: szürkehályog műtét, csonttörés), akkor az ápolási szolgáltatás díja miként jelenik meg? Milyen szakemberrel oldjuk meg az ápolási feladatokat, jelenleg a település sem működtet házi betegápolást. Feladat ellátással megbízott kollégák nem rendelkeznek ápolói végzettséggel, támogatott lakhatásban a tárgyi feltételek sem biztosítottak ehhez az ellátási formához?
15. Ha nem intézmény, akkor jogszabály szerint az otthoni szakápolást, ill. hospice ellátást kell igénybe venni. Ki fizeti ennek díját?
16. Az alapszolgáltatások és a szakellátás összehangolódása:
    • a támogatott lakhatás keretén belül igénybe vett „alapszolgáltatások” dokumentációja,
    • nappali ellátás szolgáltatás keretén belül térítési díj ellenében csak az étkezést kapja az ellátást igénybevevő, de a látogatási és eseménynapló alapján más szolgáltatást is lehet biztosítani számára pl.: gondozás, készségfejlesztés stb. Ezek az elemek viszont a nappali ellátás keretén belül térítési díj ellenében vehetők igénybe. Az igénybevett szolgáltatást – ami a komplex szükséglet alapján van megállapítva – mely dokumentumon szükséges vezetni (szolgáltatási terv, látogatási és esemény napló),
    • mely dokumentum alapján történik a térítési díj megállapítása?
17. Amennyiben a komplex szükséglet felmérés nem írja elő az étkezés biztosítását, akkor kötelezhető-e az intézmény által biztosított étkezés igénybevételére az ellátott a saját érdekében?