Ijedtség helyett empátiát
A siketvakokkal a legnehezebb a kommunikáció, állandó kíséret kell a számukra
Érzékenyítő programokat tartanak többek között az egészségügyben dolgozóknak, hogy segítsék a fogyatékosokkal történő kommunikációt.
„A legáltalánosabb hiba a fogyatékkal élőkkel szemben, hogy meghökkenünk, megijedünk tőlük, rácsodálkozunk másságukra, amit el kellene tudnunk fogadni” – mondta lapunknak Dörnyeiné Barabás Éva. A gyógypedagógus szerint a negatív érzelmet azonnal észreveszik a fogyatékkal élők, ezért empátiával, odafigyeléssel kell reagálni szükségleteikre. Dörnyeiné egy akkreditált képzés keretében oktat kommunikációs technikákat egészségügyi dolgozóknak (egy „érzékenyítő”, uniós finanszírozású pályázat keretében), hogy csökkentsék a fogyatékosságból adódó hátrányokat. Legutóbb a Mindennapi Kultúráért Egyesület az ajkai Magyar Imre kórházban tartott tanfolyamat 4 csoportban 82 fő részvételével.
Dörnyeiné elmondta, hogy a képzésben az autistákkal, a siketvakokkal és az értelmi fogyatékosokkal való megfelelő kommunikációs technikákat tanították egy másik trénerrel. A gyógypedagógus szerint a legnagyobb rácsodálkozás az autistákkal (mintegy 6000-en vannak Magyarországon) kapcsolatban volt, mert sokan azt mondták, hogy találkoztak ilyen emberekkel, de akkor nem értették meg a viselkedésüket. Az autistáknak igen fontos a képi megjelenítés, a struktúrákban való tájékoztatás, tudniuk kell, hogy pontosan mi fog vele történni a például a rendelőben, hogy félelmeiket csökkentsük. Sokszor ezt nem szóban, hanem képekkel kell megtenni.
A legnehezebb a siketvakokkal kommunikálni, (mintegy 3000-en vannak Magyarországon, azokkal, akik öregkorukban veszítették el a látásukat és a hallásukat.) A törvény biztosít számukra egy segítő kísérőt, amelyre mindig szükségük van. Ezt kell fogadniuk az egészségügyi dolgozóknak még a legintimebb vizsgálatok esetén is.
A gyógypedagógus arra hívta fel a figyelmet, hogy az értelmi sérülteknek (mintegy 40 ezren vannak) könnyen érthető kommunikációra van szükségük. Igen fontosak számukra a piktogramok (vagy színkódolás), nem biztos, hogy szavakkal kell jelezni számukra, hogy például mi hol található egy kórházban. A tanfolyam egyik feladata az volt, hogy bonyolult orvosi, vagy betegtájékoztatót kellett egyszerű tőmondatokká átalakítani.
Az állam által alapított, az említett programokban a trénereket képző Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. (FSZK) uniós forrásból több mint 70 képzési programot fejlesztett ki korábban. Simonics Benjámin, az FSZK módszertani kísérési szakterületi vezetője lapunkkal közölte: ezek célja az, hogy a fogyatékos emberekkel (minden fogyatékossági típusra vonatkozóan) valamint, az egyenlő esélyű hozzáféréssel kapcsolatos tudástartalmak minél szélesebb körben, minél több szakterületen épüljenek be a képzési anyagokba, rendszerekbe.
A hallássérültek jelentős részének fontosak a megfelelő fényviszonyok a szájról olvasáshoz, vagyis ne takarjuk el beszélgetés közben a szánkat. Lehetőleg mindig forduljunk szembe velük, mert oldalról nehezebben lehet szájról olvasni. A jelnyelv sokszor számukra az anyanyelv, magyar pedog sokszor csak a második nyelv.
Sok látássérültnek fontos a megfelelő fényviszony, a jól elkülöníthető kontrasztos felület, a nagyított, akadálymentes betűtípussal elkészített felirat. Vezetésük (leginkább a vakok esetében) is több fajta lehet, mindenki mást igényel. Ne rángassuk tehát őket, és ne kérdezzük, hogy nekük mi a megfelelő, például a könyökvezetés, vagy a váll megfogása. Nekik a hangos információ a fontos, a honlapok felolvasó szoftver általi felolvasása, egy „beszélő” lift, vagy, hogy a tömegközlekedésben bemondják a megállókat. A mozgáskorlátozottnak a fizikai akadálymentesítés a fő irány, így a rámpák, a megfelelően széles ajtók, folyosók, liftek, fotócellás ajtók, akadálymentes mosdók, vagy a megfelelő magasságú kezelőszervek.
Képzések uniós forrásból
A fogyatékosok esélyegyenlőségét segítő képzések jelentős részét az ESZA Nonprofit Kft. pályázaton hirdette meg a felnőttképző és a felsőoktatási szervezeteknek. Az uniós forrásból finanszírozott programban 7 főiskola és egyetem, valamint 28 felnőttképzéssel (is) foglalkozó intézmény kapott támogatást. Az FSZK Nonprofit Kft. által kidolgozott tananyagok, képzések közül a 35 intézmény 19 féle, összesen 111 képzés átvételére és megvalósítására vállalkozott 2015-ig. A képzéstípusokból számos intézmény több csoportot is indít.
Szerző: Éber Sándor
