Közösségi alapú ellátás konferencia – Ismerkedés a szlovák kiváltási folyamattal
2019. november 15-16-án került megrendezésre Telkibányán a Közösségfejlesztők Egyesületének “Közösségek szolgálatában-kistelepüléseken” című konferenciája. A két napos szakmai rendezvény nem csak az egyesület éves konferenciája, hanem az “EFOP-5.2.2-17-2017-00011 Közösségi alapú szolgáltatások fejlesztése és a szakellátással való összekapcsolása kistelepüléseken” című projekt záró rendezvénye is volt egyben. A szakmai rendezvényen bemutatták a „Mit jelent az ÖNÁLLÓ ÉLETVITEL és a közösségbe való befogadás?” című kiadványt is.
A konferencia első napján a projekt és a közösségi szolgáltatások jó gyakorlatára mutattak rá a szakemberek, míg a második nap a jövő tervezése jegyében zajlott.
A projekt abból a megfontolásból indult, hogy megkeresse a helyi igényekre reagáló lehetséges megoldásokat és válaszokat, annak érdekében, hogy egy optimális állapotot tudjanak kialakítani – az intézmények, a szociális szakemberek és szolgáltatások tekintetében – az egyik legnagyobb kihívásokkal szembenéző Gönci járásban. A projekt célja ennek megfelelően a közösségi alapú szolgáltatások megtámogatása, vagyis az ágazatok közötti párbeszéd és együttműködés segítése, ösztönzése. Emellett az egyes ágazatok működésének közösségivé alakítása, azaz a helyi közösségbe illesztésének az elősegítése volt. A szolgáltatás közösségi alapúvá tétele abból az alapvetésből indul ki, mely szerint a közösségfejlesztés alapja a bevonás, aktivizálás, a részvétel lehetőségének biztosítása, a közösség aktív részvételének fokozása, szervezettségének erősítése, amely mozgósítja az egyén és a közösségi erőforrásokat.
A konferencián az előadók hangsúlyozták azt, hogy erős helyi közösségi részvétellel indultak neki a projektnek, s kifejezetten a jelenlegi közszolgáltatásokra fókuszáltak. Ennek keretében a járásban dolgozó szociális, egészségügyi és művelődési szakembereket próbálták megszólítani. A megismerés és feltárás időszakát követően számtalan közös fórumot szerveztek számukra. Jelentős tanulsága volt a munkának, hogy az egy járásban található települések száma nagyon magas, s nehezen lehet 25-30 településsel együtt dolgozni. Tapasztalatok szerint maximum 5-6 település tud ténylegesen kapcsolódni egymáshoz. Arról is szó esett a projektzáró rendezvényen, hogy Kassa újra jelentős szerepet tölt be a térségben, amely új kihívások elé állítja a helyi ellátórendszert.
A szakmai eseményen a projekt résztvevői az intézményi férőhely kiváltásának gyakorlatán keresztül igyekeztek bemutatni a közösségi ellátásra való áttérés lehetséges útjait. Elsőként Maria Machajdíková – a Socia Alapítvány képviselője – mutatta be a szlovák kiváltáshoz vezető utat, s a projekt keretében lefordított „Mit jelent az ÖNÁLLÓ ÉLETVITEL és a közösségbe való befogadás?” című kiadványt. A szakember elmondta, hogy a kiváltási folyamat Szlovákiában 1997-ben indult meg, a gyerekotthonok kiváltásával. Később két intézmény került kiváltásra. Majd 2005-2007 között Besztercebányán egy modellprogram valósult meg, amelyet egy civil szervezet vezetett. 2010-ben az Európai Unió beszüntette a szlovák uniós források kifizetését, mivel a strukturális alapokból nagy intézményeket újítottak fel. Utána készült csak el a kiváltási stratégia és az akcióterv. A kiváltási folyamatot 3 különálló lábra építették fel: 1. szakasz – felkészülés; 2. szakasz – infrastrukturális beruházás, 3. szakasz – humánerőforrás képzések. A kiváltási stratégia szerint 2013-2015-ös folyamatban indult el Ekecs-Apácaszakállas kiváltása (Magyarországi partner intézményei: Zsira, Diósjenő, Szentgotthárd, Táplánypuszta), amely egy 60 fős intézmény. A kiköltözés várhatóan 2023-ig fog megvalósulni. A szakember elmondta, hogy szlovák közgazdászok szerint 2050-re a népesség 7%-a fog valamilyen közösségi ellátásban dolgozni. (Összehasonlításként, jelenleg az autóiparban a népesség 4%-a dolgozik.)
Veres Tibor, az ekecsi intézmény vezetője előadásában kifejtette, ami a munkájukban biztos, hogy „minden bizonytalan”. Ahogy valószínűleg Magyarországon, náluk is óriási volt a félelem a változástól. A dolgozókat szupervíziós lehetőséggel segítették, a település lakóit pedig a helyi véleményvezéreken keresztül sikerült érzékenyíteniük a változásra. Mindehhez bevonták a helyi plébánost és az iskolát is. A dolgozók és a lakók életében bekövetkezett változások konkrétumaira Csémi Andreautatott rá. Végül a kiköltözés előtt álló Varsányi István és párja, Németh Marcela beszélt az otthonban megélt konkrét változásokról. Az egyik ilyen változásként említették, hogy István születésnapját nem vonták össze a többi lakóéval, hanem aznap csak őt ünnepelte a közösség egy tortával.
A rendezvényen bemutatták a „Közösségek szolgálatában – Közösségi alapú szolgáltatások bevezetésének illetve meglévő szolgáltatások közösségivé alakításának elmélete és gyakorlata” című szakmai kiadványt, valamint felhívták a figyelmet négy angol nyelvű, szlovák kisfilmre:
- A „Támogatás az önálló életvitelhez” című filmet itt nézheti meg: https://vimeo.com/277942600
- A „Független élet” című videót itt éri el: https://vimeo.com/275803281
- A losonci kiváltási folyamatról szóló „Egyszerű boldogság” című kisfilmet ezen a linken tudja megnyitni: https://vimeo.com/122460187
- Az „Egyszerű boldogság II.” részét pedig itt nézheti meg: https://vimeo.com/184293145
Azt, hogy Magyarországon hogyan valósulhat meg a közösségi életvitel, a környéken fellelhető Szimbiózis Alapítvány és a Búzavirág Alapítvány által működtetett támogatott lakhatások mutatták be.
